No more posts
2024-06-04

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbi adatszolgáltatási kötelezettségre szeretnénk felhívni a figyelmüket, ami esetlegesen érintheti az Ön vállalkozását is. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése nem tartozik Könyvelőirodánk feladatkörébe, de a feltételeknek való megfelelés esetén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet.

Az automataberendezés (pl. étel-ital automata) üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a meghatározottak szerint megküldeni az adatokat a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton.

Az adatokat a AFE_adatszolg_2024.xlsx (live.com) oldalon található táblázatba szükséges rögzíteni és megküldeni az adatszolgaltatas@datrak.hu címre alábbiak szerint:

  • Automataberendezés regisztrációs száma
  • Automataberendezésben található automata felügyeleti egység gyári száma
  • Automataberendezés üzemeltetési helyének címe/helyrajzi száma
  • Automataberendezés üzemeltetőjének neve
  • Automataberendezés üzemeltetőjének adószáma

Az első adatszolgáltatást a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében szükséges megtenni, első alkalommal 2024. február 29. napjáig. Amennyiben a leadott adatokban változáskövetkezik be, az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalany köteles az adatváltozás tudomására jutásától számított 15 napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni azt.

Fontos kiemelni, hogy a fenti kötelezettség nem az árusító automata üzemeltetőjét, hanem az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalanyt terheli!

Az alábbi linken további információkat találhatnak: https://www.datrak.hu/fontos-automata-adatszolgaltatasi-kotelezettseg/

2023-12-19

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önt a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján 2024. január 1-jétől életbe lépő kötelező környezetvédelmi felelősség biztosítás kötési kötelezettség legfontosabb szabályairól. Környezetvédelmi felelősség biztosítást azoknak a vállalkozásoknak kell kötniük, amelyek hulladékot termelnek és a telephelyükön tárgyévben képződött hulladék mennyisége meghaladja a:

nem veszélyes hulladék esetén a 2 000 kg-ot;
veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot;
nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5 000 kg-ot.

 

Hulladéktermelőnek minősül az a vállalkozás, amelynek a tevékenységéből hulladék képződik, így akár egy étterem, szálláshely is az új kötelezettség alá eshet, ha az általa termelt hulladék nagysága eléri heti szinten a 38 kg hulladékot.

További megkötés, hogy a vállalkozások által megkötött biztosítási érték legalább 10 millió forint legyen.

A rendelet értelmezése nem irodánk szakmai kompetenciája, de bízunk benne, hogy a tájékoztatónk segítette a vállalkozása működésének jogszabályoknak való megfelelését.

2023-11-22

Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni a 2024-es minimálbér és garantált bérminimum változásairól.

Az 508/2023. (XI.20.) Kormányrendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb alapbére (minimálbér) 2023. december 01. napjától a következő:

  • havibér esetén 266.800,- Ft,
  • hetibér esetén 61.340,- Ft,
  • napibér esetén 12.270,- Ft,
  • órabér esetén 1.534,- Ft.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott és legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére garantált bérminimumként járó minimális alapbére a következő:

  • havibér esetén 326.000,- Ft,
  • hetibér esetén 74.950,- Ft,
  • napibér esetén 14.990,- Ft,
  • órabér esetén 1.874,- Ft.

A rendelet (és így az összegek) 2023. december 1. napján lépnek hatályba, azokat először a decemberi hónapra járó munkabérek kifizetése esetén kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló alapbére nem éri el a rá irányadó minimumösszeget, akkor munkaszerződés-módosítás szükséges az új alapbér tekintetében.

2023-10-26

 Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni, hogy a 451/2023. számú kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt az Szja. törvény szerint adómentesen adhatóak bizonyos, alább részletezett feltételek szerinti borászati termékek.

„Mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. § 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása.” 

Melyek azok adómentesség legfontosabb feltételei?

  1. Közvetlenül a borászati üzemengedélyestől („borházaktól”, illetve azok saját értékesítési kereskedőitől) vásárolt borokra vonatkozik, tehát a boltokban, borszaküzletekben, bornagykereskedőktől, stb. vásárolt borokra NEM vonatkozik.
  2. Előírtak szerint felcímkézve, palackozott kiszerelésben vásárolt borokra vonatkozik.
  3. Borászati termékkörbe tartozik:
    • a bor,
    • a még erjedésben lévő újbor,
    • a likőrbor,
    • a pezsgő,
    • a minőségi pezsgő,
    • az illatos minőségi pezsgő,
    • a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor,
    • a gyöngyözőbor,
    • a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,
    • a szőlőmust,
    • a sűrített szőlőmust,
    • a finomított szőlőmustsűrítmény,
    • a szárított szőlőből készült bor,
    • a túlérett szőlőből készült bor,
    • a borecet.

A borház pincéjében rendezett borvacsora, borkóstoló résztvevőinek helyben felszolgált borászati termékek értékhatár nélkül adómentesek, de a távozáskor átadott bor/pezsgő stb. válogatást tartalmazó ajándékcsomag értéke csak akkor lehet adómentes, ha személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Az adómentes juttatás felső korlátja:

  • amennyiben rendezvény keretén belül, csoportosan kerül átadásra a borászati termék akkor 500 Ft/fő;
  • amennyiben önmagában, csekély értékű ajándékként kerül átadásra akkor 200 Ft/fő (adott személyenként évi 1 alkalommal)

A témában az adóhatóság nem tett közzé gyakorlati, végrehajtási szabályokat, de ha megtörténik és a fentiekhez képest változtat úgy arról külön tájékoztatót küldünk Ügyfeleinknek.

Az adómentesség fenti feltételeinek való megfelelést a borászati terméket adómentesen juttatónak kell biztosítania, az Irodánk nem tud érte felelősséget vállalni. Amennyiben ilyen adómentes borászati terméket vagy vendéglátást kíván elszámolni, azt a munkánk segítése céljából számlán vagy külön emailben a bizonylatra hivatkozva kérjük jelezze felénk.

Budapest, 2023.10.26.

2023-07-18

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni a SZÉP-kártya-juttatás kedvező változásairól[1].

2023 augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül[2].

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható[3].

 

Budapest, 2023.07.10.

2023-06-08

Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni a Kiterjesztett Gyártói Felelősséggel (EPR) kapcsolatos teendőiről. Kérjük figyelmesen olvassa el, és amennyiben az Ön cégére vonatkozik, úgy a kötelezettség teljesítéséhez forduljon szakértőhöz. Mivel a szabályozás tevékenység specifikus és nem adójogszabályokhoz kapcsolódik ezért, Könyvelőirodánk ilyen területen szakértői tanácsadást és bevallás készítést nem vállal, de az alábbi linken elérhető olyan társaság, amely EPR tanácsadással foglalkozik: https://termekdij.hu/

Melyek azok a termékek, amelyek érintettek az EPR rendszerben?

A körforgásos termékek:

  1. csomagolások,
  2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek,
  3. elektromos és elektronikus berendezések,
  4. elemek és akkumulátorok,
  5. gépjárművek,
  6. gumiabroncs,
  7. irodai papír,
  8. reklámhordozó papír,
  9. sütőolaj és –zsír,
  10. textiltermékek,
  11. bútorok fából.

Melyek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek alanyai a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Ebben az értelemben gyártónak minősül a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója, saját célú felhasználója.

A leggyakrabban érintett kötelezettek:

  • – külföldről (EU és nem EU) bármilyen terméket becsomagolva Magyarországra behozó gazdálkodó a csomagolás miatt EPR kötelezett lesz;
  • – a körforgásos termékek (lásd fent) gyártói, importőrei, akik belföldön hozzák forgalomba a terméket, vagy saját céljára használja fel;
  • – a csomagolószert beszerző gazdálkodó (akár belföldön akár külföldön szerzi be), aki becsomagolja a termékét, s azt saját célra használja (akár a raktározás során), vagy a becsomagolt termékét belföldön forgalomba hozza

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével a környezetvédelmi termékdíj megszűnik?

Nem. A környezetvédelmi termékdíj elveszti a hulladékgazdálkodási feladatokra irányuló forrásteremtő funkcióját, mivel ez a funkció a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. Mindazonáltal, a környezetvédelmi termékdíj keresletszabályozó eszközként továbbra is fennmarad.

Az lehetséges, hogy egy gazdasági társaság a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek és a környezetvédelmi termékdíjnak is kötelezettje lesz?

Az a gazdálkodó, aki alanya a környezetvédelmi termékdíjnak, az szinte biztosan érintettje lesz kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek is. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gazdálkodóknak az adminisztrációs terhe megduplázódik, hiszen külön hatósághoz, különféle adattartalommal kell bevallást, adatszolgáltatást teljesíteni.

A pénzügyi teher is nő azoknál gazdálkodóknál, akiket mindkét kötelezettség érint?

Azoknál a termékeknél, amelyeknél környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj is megállapításra került, ott a termékdíj tétel csökkenthető a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtétellel (pl. elektromos és elektronikus berendezések), így a pénzügyi teher csak abban az esetben nő, ha utóbbi díjtétel magasabb.

(Csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni, s azzal csökkenthető a termékdíj tétel.)

Ha a környezetvédelmi termékdíjnak nem alanya egy gazdálkodó, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek sem lesz?

Ez egyáltalán nem biztos. Vannak olyan körforgásos termékek, amelyek nem esnek a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá, de az EPR-ben érintettek (pl. fa bútorok, textil termékek, stb.). Ezek gyártói, forgalomba hozói nem alanyai a környezetvédelmi termékdíjnak, de a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben érintettek. A legjelentősebb kötelezetti változás azonban a csomagolószer és a csomagolás anyagáramokhoz kapcsolódik. Környezetvédelmi termékdíjban a csomagolószerek (pl. fólia, raklap, karton doboz) forgalomba hozói a kötelezettek az EPR-ben viszont a csomagolószerek felhasználói, vagyis a csomagolást előállító gazdálkodók. Sajnos nagyon sok olyan új szereplő kerül be az érintettek közé, akik nem is tudnak erről a pénzügyi és adminisztrációs kötelezettségről.

Melyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanyainak kötelezettségei?

  1. Nyilvántartásba vételi kérelem (két lépcsős folyamat, MOHU Partner Portál és OKIR)
  2. Nyilvántartás vezetése a körforgásos termékekkel végzett tevékenységről KF kódok szerint
  3. Számlán való feltüntetési kötelezettség
  4. Adatszolgáltatás negyedévente az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére
  5. Kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése

Mik azok a KF kódok?

A körforgásos termékek azonosító kódszámai.

A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

  • 1. és 2. karakter Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
  • 3. és 4. karakter Anyagáram kód
  • 5. és 6. karakter Csoport kód
  • 7. karakter Kötelezettséget jelölő kód
  • 8. karakter Származáskód

Hol kell regisztrálni a kötelezetteknek?

Az érintett gyártóknak és forgalomba hozóknak kettős regisztrációs (nyilvántartásba vételi) kötelezettsége keletkezik. Először a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnerportálján szükséges regisztrálni, mint EPR gyártó. Ezek után az OKIR rendszerben (az OKIR kapun keresztül) kell nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel benyújtásának határideje 2023.05.31.

 

Budapest, 2023.06.01.

2023-01-09

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbiakban szeretnénk összefoglalni a Parlament által elfogadott 2023. évi adótörvényben foglalt változásokat, melyek 2023.01.01-től hatályosak. Egyes változások csak később lépnek életbe, ezek hatályosságát az adott pontban külön jelöltük. A tájékoztató anyag nem teljeskörű, csak a legfontosabb és leggyakrabban előforduló változásokat tartalmazza.

Minimálbér:

A minimálbér bruttó 232.000 Ft-ra, a garantált bérminimum bruttó 296.400 Ft-ra módosul 2023.01.01-től.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás:

A 2022.10.01 – 2023.03.31. közötti időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Aki mégis megtette a befizetést erre az időszakra, az kérheti a kiutalását, vagy más adónemre történő átvezetését.

Áfa:

Az új lakóingatlanok értékesítése esetén érvényes 5%-os kedvezményes adó 2024.12.31-ig meghosszabbodik. Továbbá ha

  • az építési engedély legkésőbb 2024.12.31. napján véglegessé vált
  • vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint

akkor a kedvezményes adó 2024.12.31-ét követően is alkalmazható lesz 2028.12.31-el bezárólag. A törvényben megváltozik az “új ingatlan” fogalma is.

Társasági adó:

Azoknak a cégeknek, melyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben a 275 000 millió Ft-ot meghaladja egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteni, amely jelentésre az anyavállalat kötelezett.

Iparűzési adó:

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele –12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesítve – a 25 millió forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

A törvény három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg:

Éves (éves szintre átszámított) bevétel Adóalap
Bevétel < 12 M Ft 2,5-2,5 M Ft
12 M Ft < Bevétel < 18 M Ft 6–6 M Ft
18 M ft < Bevétel < 25 M Ft 8,5-8,5 M Ft

 

A törvény a különböző bevételi sávok figyelembevételével fix összegben állapítja meg az adó alapját. (A kisvállalkozók és a bevétel fogalmát pontosan nevesíti a törvény).

Megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap jár.

A KIVA alanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap-megállapítási módszerhez teljesen hasonló módszerrel állapíthatják meg továbbra is adóalapjukat.

A kisvállalkozónak az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kell megfizetnie mindaddig, amíg adóalapsávot nem váltanak.

Egyéb:

Számla adattartalma:

Az új törvénymódosítás szerint kizárólag a belföldi termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számla esetében szükséges forintban is feltüntetni az adó összegét. Ezen rendelkezés már a kihirdetést követő napon hatályba lépett, azaz 2022.11.24-én.

Vagyonszerzési illeték:

Az eddigi szabályozás szerint ahhoz, hogy az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása kapcsán ne merüljön fel visszterhes vagyonátruházási illeték, a vagyonszerzőnek elegendő volt az átadás napján felvennie a főtevékenységi körébe a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele tevékenységeket.

2023.01.01-től viszont az illetékmentességhez arra lesz szükség, hogy a vagyonszerző árbevételének legalább 50%-a fenti tevékenységi körből származzon.

2022-11-04

2023. január 1-től új adatszolgáltatási kötelezettség indul, melyet a vállalkozásoknak bizonyos tevékenységi körökre vonatkozóan szükséges teljesíteni.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé történő adatszolgáltatásra kötelezettek a hazai szálláshely-szolgáltatók, bizonyos vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői.

Vendéglátó üzletek tekintetében az alábbi tevékenységeket érinti az adatszolgáltatás:

  • étterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • büfé, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás;
  • gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás;
  • alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás.

A munkahelyi vagy közétkeztetés, a rendezvényi étkeztetés, és a mozgó vendéglátóhely besorolással rendelkező üzletek nem szolgáltatnak adatokat.

Az adatszolgáltatáshoz a vállalkozásnak regisztrálni szükséges az NTAK rendszerében.

Ezzel az NTAK rendelkezni fog a turisztikai szektor minden meghatározó szereplőjének teljesítményére vonatkozó adattal. A regisztrációt és a napi adatszolgáltatást a területileg illetékes jegyző ellenőrzi.

Az NTAK regisztrációjával és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban a https://ntak.hu linken lehet tájékozódni.

Az NTAK regisztrációt törvény írja elő a szálláshely-szolgáltatók, valamint a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetői számára. Ugyancsak jogszabályok rendelkeznek az NTAK működéséről, az adatszolgáltatás ellenőrzéséről, a beérkező adatok köréről és az NTAK-ba érkező statisztikai adatok hozzáférhetőségéről.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

2022-11-03

A vállalkozások 2022. január 1-től személyi jövedelemadó mentesen vásárolhatnak céges kerékpárokat (akár magáncélú használatra is), mely a társasági adó (és KIVA) rendszerében is elismert költség.

A cégek nem csak a vásárolt kerékpárok árát, hanem azok fenntartási költségeit is elszámolhatják a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként. (Gyakorlatilag úgy kezelhetik a kerékpárokat, mint a céges autókat.)

A cégek 2022. január 1-től adómentesen biztosíthatják az:

  • emberi erővel hajtott, vagy
  • legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát.

(Nem alkalmazható ez az adómentes juttatás például a rollerre, elektromos rollerre vagy más, közlekedésre használható kétkerekű eszközre.

Ha a magánszemély bérli a kerékpárt, és a bérleti díjat a cég megtéríti, akkor a magánszemélynek nem a kerékpár használatát biztosítja, hanem támogatást ad ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vegye, ezért ez a juttatás már nem tekinthető adómentesnek.)

Az Szja tv. szerinti adómentesség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a cég a magánszemély tulajdonába adja a kerékpárt. A használat formájára nézve viszont nem tartalmaz megkötést a jogszabály.

Adómentes ha:

  • a vállalkozás megvásárol kerékpárokat, majd azokat adja a magánszemélyek használatába, vagy
  • más tulajdonában lévő kerékpárok használatát biztosítja a magánszemélyeknek, például bérel, lízingel kerékpárokat, vagy
  • kerékpármegosztó rendszer szolgáltatását veszi igénybe.

A kerékpárhasználat cafeteria keretében is biztosíthatóamennyiben a vállalkozás felveszi ezt a választható juttatások közé.

A juttatásban részesülő kapcsolata a juttatóval:

Míg a vállalkozás lényegében bárki számára biztosíthat szja-mentesen kerékpárhasználatot, a társasági adó rendszerében kizárólag akkor lehet költségként, ráfordításként elszámolni, ha a juttatásban részesülő a törvényben megjelölt körbe tartozik:

  • a juttatóval munkaviszonyban áll,
  • a juttató vezető tisztségviselője,
  • a juttató tevékenységében személyesen közreműködő tagja,
  • a juttatóval korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, vagy
  • az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója.

kerékpárokat terhelő általános forgalmi adó nem levonható (kivéve abban az esetben, ha azt a vállalkozás adóköteles tevékenysége érdekében használják pl. biciklis futárcégnél munkaeszközként).

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

2022-08-12

A COVID-19 járvány elleni védekezés céljából egyre több munkáltató teszi lehetővé az otthoni munkavégzést a munkavállalói számára. Az otthoni munkavégzés a munkavállalónak a munkahelyi feladatok ellátásával összefüggő többletköltséget generálhat, ezért a jogalkotó a személyi jövedelemadóról szóló törvényt (Szja tv.) az alábbiakkal egészítette ki.

Az Szja tv.-be belekerült az ún. „rezsiátalány” elnevezésű jogintézmény. A munkáltató az Szja tv. szerint távmunkaszerződés alapján otthonról dolgozó munkavállalójának havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeget (amely 2022-ben havi 20.000 Ft) fizethet ki SZJA-mentesen. A jogszabály pontosan a következőképpen fogalmaz: „igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek (…) a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg”. Ennél magasabb összegű kifizetésre is sor kerülhet, azonban az összeg 20.000,- Ft feletti része már adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet. Az SZJA-mentes kifizetés feltétele, hogy a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben tételes költséget nem számol el.

Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, akkor a fenti összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része adható a munkavállalónak. A jogszabály alapján nem egyértelmű, és későbbi pontosításra szorul, hogy pontosan mit jelent a „távmunkavégzéssel érintett napok megfogalmazás: a ténylegesen home office-ban töltött napokat vagy azt az időszakot, amikor a munkavállaló már az Mt. szerinti távmunkaszerződéssel rendelkezett.

Fontos kiemelni, hogy e kifizetés nem munkáltatói kötelezettség, csak lehetőség. Ha a munkáltató szeretne élni a „rezsitátalány” lehetőségével, akkor rögzíteni kell a munkavállaló munkaszerződésében, hogy távmunka keretében foglalkoztatják. Ha a munkaszerződésben a felek erről nem állapodtak meg, azt módosítani kell.

Források:
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
https://ado.hu/munkaugyek/megerkezett-a-home-office-torvenycsomag-reszletes-elemzes-a-szabalyokrol/

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

error: Védett tartalom!