Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni a foglalkoztatást érintő adóváltozásokról.

Minimálbér és garantált bérminimum

2025-ben a kötelező legkisebb munkabér – azaz a minimálbér – összege teljes munkaidő esetén bruttó 290.800 forint. Ez hetibérben 66.860 forintot, napibérben 13.380 forintot, míg órabérben 1.672 forintot jelent.

A garantált bérminimum – amit sokan szakképzett minimálbérként említenek – 2025.01.01-től teljes munkaidős foglalkoztatás esetén bruttó 348.800 forint. Hetibér esetén 80.190 forint, napi bér esetén 16.040 forint és órabér esetén 2.005 forint.

Adóelőleg-nyilatkozatok

Fontos év eleji teendő az adóelőleg-nyilatkozatok leadása a munkáltató vagy kifizető felé. 2025-ben nem történik változás, de 2024.01.01-től a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente leadni az újabb és újabb nyilatkozatot. Ezen három nyilatkozaton található egy sor, melyet bejelölve kérhető, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik. Tehát most az év eleji nyilatkoztatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy ki adott le folytatólagos nyilatkozatot és ki az, akinek ismét szükséges leadnia.

A családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét továbbra is minden év elején meg kell igényelni abban az esetben, ha év közben szeretnénk érvényesíteni.

Ha csak az adóbevalláskor egy összegben szeretnénk visszakapni az adót, akkor nem kell nyilatkozatot leadni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét továbbra sem kell igényelni, mert ez egy automatikus kedvezmény. Csak abban az esetben kell nyilatkozatot leadni, ha nem kérjük a kedvezmény érvényesítését.

Személyi kedvezmény

Azok vehetik igénybe, akik súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkeznek, rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozattal rendelkeznek. Érvényesíthető havonta, vagy adóbevalláskor egy összegben. 5 évre visszamenőleg önellenőrzéssel visszaigényelhető.

Összege 2025-ben bruttó 96.900 forint havonta, ami nettó 14.535 forintnak felel meg.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményére az a házaspár jogosult, ahol a házastársak legalább egyikének ez az első házassága.

Először a házasságkötést követő hónaptól vehető igénybe, 24 hónapon keresztül. Ha az igénybe vevő 25 év alatti, akkor a 25 év alatti kedvezmény lejárta után kezdődik a 24 hónap. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

Összege változatlan, továbbra is bruttó 33.335 forint, nettó 5.000 forint havonta.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2025-ben havonta bruttó 656.785 forint jövedelemig érvényesíthető, ami azt jelenti, hogy nettó 98.518 forinttal több marad a 25 év alatti munkavállalónál. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. Érvényesíthető év közben havonta vagy az adóbevallásban egy összegben is.

30 év alatti anyák kedvezmény

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és még nem töltötte be 30. életévét.

Szintén havi bruttó 656.785 forintig érvényesíthető, ami nettó 98.518 forintot jelent. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

Családi kedvezmény

Számítási módja nem változott, azonban összegében jelentős változás történik. Összegét két lépcsőben emelik: először 2025. július 1-jétől emelkedik, majd 2026. január 1-jétől ismét. Továbbra is érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

SZÉP kártya

Az alap keretösszeg változatlanul 450.000 forint/év. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges.

Változás, hogy 2025.01.01-től bevezetnek egy új zsebet, „Aktív Magyarok” néven, melyet aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra tudunk felhasználni. Ezen zsebre utalható keretösszeg 120.000 forint/év.

Ezzel együtt tehát a SZÉP kártya teljes keretösszege 2025-ben 570.000 forint lesz.

További újdonság, hogy bővül a felhasználhatósági kör is. Lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz, de csak a 2025.01.01-jén kártyán lévő összeg, valamint a 2025-ben munkáltató által ráutalt összeg 50%-a.

Lakhatási támogatás

Újdonság 2025-től, hogy a munkáltatók munkavállalóiknak úgynevezett lakhatási támogatást adhatnak, nagyon kedvező adózási feltételek mellett. A támogatást minden 35 év alatti munkavállalónak adható, mindösszesen 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett, havonta maximum 150.000 forint értékben, azaz éves szinten összesen és maximum 1.800.000 forint összegben.

A támogatás felhasználható lakáscélú hitel törlesztésére, valamint lakbér fizetésére. A felhasználási célt a munkavállalónak igazolnia szükséges kölcsön- vagy bérleti szerződéssel. Amennyiben hiteltörlesztésről van szó, úgy a munkáltató közvetlenül a banknak utalja a havi részleteket. Amennyiben pedig lakbérről beszélünk, úgy a munkáltató a munkavállalónak, de akár közvetlenül a főbérlőnek is fizethet.

A munkavállalónak a felhasználási cél igazolásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy milyen bankszámlaszámra kéri a juttatást. Szerződés vagy bankszámlaszám változás esetén köteles a munkáltatót 5 munkanapon belül értesíteni.

Fontos tudni, hogy amennyiben a tárgyévben nyújtott támogatás összege meghaladja a hitelszerződés vagy lakbér igazoltan megfizetett összegét, akkor a különbözet 50%-át különbözeti bírságként kell feltüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban és ezután 15% szja-t kell fizetni.

Adók, járulékok

A munkabérből 2025-ben is 15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni mielőtt kézhez kapnánk. Természetesen a különböző adókedvezményekkel a fizetendő adóteher csökkenthető. A munkabér után 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő, ami szintén csökkenthető különböző szocho kedvezményekkel.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az eü. szolgáltatási járulék 2025-ben havonta 11.800 forint (napi 390 forint), melyet akkor kell fizetni, ha megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra, például a munkaviszony megszűnése miatt.

A NAV automatikusan értesíti azokat, akinek fizetési kötelezettségük van.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei egy szinte utolsó pillanatban elfogadott törvényjavaslat miatt változtak. Az egyik változás a munkavállalókat érinti. A korábban megszokottaktól eltérően évente 120 napot dolgozhat a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben – összesen. Míg korábban a törvény 120 nap/munkáltató korlátot szabott, 2025 júliusától a 120 napot nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként kell számolni.

Szakképzettséget nem igénylőmunkakör esetén a minimum órabér 1.421 forint, a napi mentesített keretösszeg– ami alatt nem kell a munkavállalónak szja-t fizetni – 17.394 forint.

Szakképzettséget igénylőmunkakör esetén a minimum órabér 1.744 forint, a napi mentesített keretösszeg pedig 20.852 forint.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés létesítésekor a munkáltatónak munkáltatói tájékoztatót és adatkezelési tájékoztatót kell adnia, valamint készpénzben történő fizetés esetén egy erről szóló megállapodást is alá kell írniuk. Az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor pedig minden munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolást is ki kell adni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek a következőképpen alakulnak:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1.500 Ft/nap, 2025. február 1-től 2.200 Ft/nap,

– alkalmi munka esetében 2.900 Ft/nap, 2025. február 1-től 4.400 Ft/nap,

– filmipari statiszta esetében 8.700 Ft/nap.

Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk ismételten felhívni figyelmüket a TEÁOR-számok (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) változásaira, amelyek befolyásolhatják vállalkozásuk tevékenységi besorolását. Az alábbiakban egy bővebb tájékoztatót olvashatnak a változásokról és a szükséges teendőkről.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

• Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.

• A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
• A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
• A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
• A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
• Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A TEÁOR-változással egyidejűleg változtak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Hol érhető el az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.

Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.

TEÁOR’25-keresőprogramTEÁOR’08–TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program

A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra automatikusan beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során.

A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség, amit a lenti keresőbe kell beírni, a TEÁOR lekérdező linkre kattintva. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó – adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő – adminisztratív főtevékenysége.

TEÁOR-lekérdező

Hogyan épül be az új főtevékenységkód a közhiteles hatósági nyilvántartásokba?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek – az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően – továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.

Hogyan történik az egyéb tevékenységek átsorolása?

Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván.

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű NAV-adatlapon tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.

Mi a teendő, ha az ügyfél nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket.

Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.

Szükséges-e a létesítő okirat módosítása?

Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok.

Az új főtevékenységkódot – akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat – elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Részletesebb tájékoztatásért ld.: https://www.ksh.hu/teaor-valtassal-kapcsolatos-tudnivalok

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbi adatszolgáltatási kötelezettségre szeretnénk felhívni a figyelmüket, ami esetlegesen érintheti az Ön vállalkozását is. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése nem tartozik Könyvelőirodánk feladatkörébe, de a feltételeknek való megfelelés esetén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet.

Az automataberendezés (pl. étel-ital automata) üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a meghatározottak szerint megküldeni az adatokat a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton.

Az adatokat a AFE_adatszolg_2024.xlsx (live.com) oldalon található táblázatba szükséges rögzíteni és megküldeni az adatszolgaltatas@datrak.hu címre alábbiak szerint:

• Automataberendezés regisztrációs száma
• Automataberendezésben található automata felügyeleti egység gyári száma
• Automataberendezés üzemeltetési helyének címe/helyrajzi száma
• Automataberendezés üzemeltetőjének neve
• Automataberendezés üzemeltetőjének adószáma

Az első adatszolgáltatást a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében szükséges megtenni, első alkalommal 2024. február 29. napjáig. Amennyiben a leadott adatokban változáskövetkezik be, az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalany köteles az adatváltozás tudomására jutásától számított 15 napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni azt.

Fontos kiemelni, hogy a fenti kötelezettség nem az árusító automata üzemeltetőjét, hanem az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalanyt terheli!

Az alábbi linken további információkat találhatnak: https://www.datrak.hu/fontos-automata-adatszolgaltatasi-kotelezettseg/

Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket a TEÁOR-számok (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) változásaira, amelyek befolyásolhatják vállalkozásuk tevékenységi besorolását.

Miért fontos ez Önnek?

A TEÁOR-számok a vállalkozás fő- és melléktevékenységeit határozzák meg. Ezek a besorolások szerepelnek a cégnyilvántartásban, és az adózási, könyvelési folyamatokban is meghatározóak. Az esetleges változások érinthetik a vállalkozásának adókötelezettségeit és adminisztrációs teendőit.

Mi változik?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissítette a TEÁOR-kódokat, és néhány tevékenység besorolása módosult.

• Egyes kódokat összevontak, másokat finomítottak.
• Lehetséges, hogy bizonyos tevékenységeket új kód alatt kell nyilvántartani.
• TEÁOR’08 helyett TEÁOR’25 nómenklatúra szerinti tevékenység besorolás lesz hatályos.

Teendők vállalkozóként

1. Ellenőrizze vállalkozása jelenlegi TEÁOR-számait a következő linken:

https://www.ksh.hu/szamjel

2. Amennyiben az Ön cégének tevékenységei érintettek a változtatásokban, és a KSH általi átfordítás nem tud automatikusan lefutni, úgy egyeztessen könyvelőjével vagy jogi képviselőjével, hogy szükséges módosítások megtörténjenek.
3. Amennyiben érintett a változásokban, gondoskodjon az adatok frissítéséről a határidők betartásával.

Mikor lépnek hatályba az új változások?

2025. január 1-től hatályos az új TEÁOR’25 nómenklatúra szerinti besorolás, de a vállalkozások az esetleges változtatásokat 2025. júluis 1. előttig kezdeményezhetik.

További információ

Amennyiben szeretne bővebben tájékozódni a változásokról, kérjük, látogasson el a KSH hivatalos oldalára, ahol részletes információkat talál.

https://www.ksh.hu/teaor-valtassal-kapcsolatos-tudnivalok

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önt a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján 2024. január 1-jétől életbe lépő kötelező környezetvédelmi felelősség biztosítás kötési kötelezettség legfontosabb szabályairól. Környezetvédelmi felelősség biztosítást azoknak a vállalkozásoknak kell kötniük, amelyek hulladékot termelnek és a telephelyükön tárgyévben képződött hulladék mennyisége meghaladja a:

 

Hulladéktermelőnek minősül az a vállalkozás, amelynek a tevékenységéből hulladék képződik, így akár egy étterem, szálláshely is az új kötelezettség alá eshet, ha az általa termelt hulladék nagysága eléri heti szinten a 38 kg hulladékot.

További megkötés, hogy a vállalkozások által megkötött biztosítási érték legalább 10 millió forint legyen.

A rendelet értelmezése nem irodánk szakmai kompetenciája, de bízunk benne, hogy a tájékoztatónk segítette a vállalkozása működésének jogszabályoknak való megfelelését.

Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni a 2024-es minimálbér és garantált bérminimum változásairól.

Az 508/2023. (XI.20.) Kormányrendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb alapbére (minimálbér) 2023. december 01. napjától a következő:

• havibér esetén 266.800,- Ft,
• hetibér esetén 61.340,- Ft,
• napibér esetén 12.270,- Ft,
• órabér esetén 1.534,- Ft.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott és legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére garantált bérminimumként járó minimális alapbére a következő:

• havibér esetén 326.000,- Ft,
• hetibér esetén 74.950,- Ft,
• napibér esetén 14.990,- Ft,
• órabér esetén 1.874,- Ft.

A rendelet (és így az összegek) 2023. december 1. napján lépnek hatályba, azokat először a decemberi hónapra járó munkabérek kifizetése esetén kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló alapbére nem éri el a rá irányadó minimumösszeget, akkor munkaszerződés-módosítás szükséges az új alapbér tekintetében.

 Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni, hogy a 451/2023. számú kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt az Szja. törvény szerint adómentesen adhatóak bizonyos, alább részletezett feltételek szerinti borászati termékek.

„Mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. § 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása.” 

Melyek azok adómentesség legfontosabb feltételei?

1. Közvetlenül a borászati üzemengedélyestől („borházaktól”, illetve azok saját értékesítési kereskedőitől) vásárolt borokra vonatkozik, tehát a boltokban, borszaküzletekben, bornagykereskedőktől, stb. vásárolt borokra NEM vonatkozik.
2. Előírtak szerint felcímkézve, palackozott kiszerelésben vásárolt borokra vonatkozik.
3. Borászati termékkörbe tartozik:
   • a bor,
   • a még erjedésben lévő újbor,
   • a likőrbor,
   • a pezsgő,
   • a minőségi pezsgő,
   • az illatos minőségi pezsgő,
   • a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor,
   • a gyöngyözőbor,
   • a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,
   • a szőlőmust,
   • a sűrített szőlőmust,
   • a finomított szőlőmustsűrítmény,
   • a szárított szőlőből készült bor,
   • a túlérett szőlőből készült bor,
   • a borecet.

A borház pincéjében rendezett borvacsora, borkóstoló résztvevőinek helyben felszolgált borászati termékek értékhatár nélkül adómentesek, de a távozáskor átadott bor/pezsgő stb. válogatást tartalmazó ajándékcsomag értéke csak akkor lehet adómentes, ha személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Az adómentes juttatás felső korlátja:

• amennyiben rendezvény keretén belül, csoportosan kerül átadásra a borászati termék akkor 500 Ft/fő;
• amennyiben önmagában, csekély értékű ajándékként kerül átadásra akkor 200 Ft/fő (adott személyenként évi 1 alkalommal)

A témában az adóhatóság nem tett közzé gyakorlati, végrehajtási szabályokat, de ha megtörténik és a fentiekhez képest változtat úgy arról külön tájékoztatót küldünk Ügyfeleinknek.

Az adómentesség fenti feltételeinek való megfelelést a borászati terméket adómentesen juttatónak kell biztosítania, az Irodánk nem tud érte felelősséget vállalni. Amennyiben ilyen adómentes borászati terméket vagy vendéglátást kíván elszámolni, azt a munkánk segítése céljából számlán vagy külön emailben a bizonylatra hivatkozva kérjük jelezze felénk.

Budapest, 2023.10.26.

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni a SZÉP-kártya-juttatás kedvező változásairól^[1].

2023 augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül^[2].

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható^[3].

 

Budapest, 2023.07.10.

Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni a Kiterjesztett Gyártói Felelősséggel (EPR) kapcsolatos teendőiről. Kérjük figyelmesen olvassa el, és amennyiben az Ön cégére vonatkozik, úgy a kötelezettség teljesítéséhez forduljon szakértőhöz. Mivel a szabályozás tevékenység specifikus és nem adójogszabályokhoz kapcsolódik ezért, Könyvelőirodánk ilyen területen szakértői tanácsadást és bevallás készítést nem vállal, de az alábbi linken elérhető olyan társaság, amely EPR tanácsadással foglalkozik: https://termekdij.hu/

Melyek azok a termékek, amelyek érintettek az EPR rendszerben?

A körforgásos termékek:

1. csomagolások,
2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek,
3. elektromos és elektronikus berendezések,
4. elemek és akkumulátorok,
5. gépjárművek,
6. gumiabroncs,
7. irodai papír,
8. reklámhordozó papír,
9. sütőolaj és –zsír,
10. textiltermékek,
11. bútorok fából.

Melyek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek alanyai a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Ebben az értelemben gyártónak minősül a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója, saját célú felhasználója.

A leggyakrabban érintett kötelezettek:

• – külföldről (EU és nem EU) bármilyen terméket becsomagolva Magyarországra behozó gazdálkodó a csomagolás miatt EPR kötelezett lesz;
• – a körforgásos termékek (lásd fent) gyártói, importőrei, akik belföldön hozzák forgalomba a terméket, vagy saját céljára használja fel;
• – a csomagolószert beszerző gazdálkodó (akár belföldön akár külföldön szerzi be), aki becsomagolja a termékét, s azt saját célra használja (akár a raktározás során), vagy a becsomagolt termékét belföldön forgalomba hozza

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével a környezetvédelmi termékdíj megszűnik?

Nem. A környezetvédelmi termékdíj elveszti a hulladékgazdálkodási feladatokra irányuló forrásteremtő funkcióját, mivel ez a funkció a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. Mindazonáltal, a környezetvédelmi termékdíj keresletszabályozó eszközként továbbra is fennmarad.

Az lehetséges, hogy egy gazdasági társaság a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek és a környezetvédelmi termékdíjnak is kötelezettje lesz?

Az a gazdálkodó, aki alanya a környezetvédelmi termékdíjnak, az szinte biztosan érintettje lesz kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek is. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gazdálkodóknak az adminisztrációs terhe megduplázódik, hiszen külön hatósághoz, különféle adattartalommal kell bevallást, adatszolgáltatást teljesíteni.

A pénzügyi teher is nő azoknál gazdálkodóknál, akiket mindkét kötelezettség érint?

Azoknál a termékeknél, amelyeknél környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj is megállapításra került, ott a termékdíj tétel csökkenthető a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtétellel (pl. elektromos és elektronikus berendezések), így a pénzügyi teher csak abban az esetben nő, ha utóbbi díjtétel magasabb.

(Csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni, s azzal csökkenthető a termékdíj tétel.)

Ha a környezetvédelmi termékdíjnak nem alanya egy gazdálkodó, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek sem lesz?

Ez egyáltalán nem biztos. Vannak olyan körforgásos termékek, amelyek nem esnek a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá, de az EPR-ben érintettek (pl. fa bútorok, textil termékek, stb.). Ezek gyártói, forgalomba hozói nem alanyai a környezetvédelmi termékdíjnak, de a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben érintettek. A legjelentősebb kötelezetti változás azonban a csomagolószer és a csomagolás anyagáramokhoz kapcsolódik. Környezetvédelmi termékdíjban a csomagolószerek (pl. fólia, raklap, karton doboz) forgalomba hozói a kötelezettek az EPR-ben viszont a csomagolószerek felhasználói, vagyis a csomagolást előállító gazdálkodók. Sajnos nagyon sok olyan új szereplő kerül be az érintettek közé, akik nem is tudnak erről a pénzügyi és adminisztrációs kötelezettségről.

Melyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanyainak kötelezettségei?

1. Nyilvántartásba vételi kérelem (két lépcsős folyamat, MOHU Partner Portál és OKIR)
2. Nyilvántartás vezetése a körforgásos termékekkel végzett tevékenységről KF kódok szerint
3. Számlán való feltüntetési kötelezettség
4. Adatszolgáltatás negyedévente az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére
5. Kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése

Mik azok a KF kódok?

A körforgásos termékek azonosító kódszámai.

A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

• 1. és 2. karakter Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
• 3. és 4. karakter Anyagáram kód
• 5. és 6. karakter Csoport kód
• 7. karakter Kötelezettséget jelölő kód
• 8. karakter Származáskód

Hol kell regisztrálni a kötelezetteknek?

Az érintett gyártóknak és forgalomba hozóknak kettős regisztrációs (nyilvántartásba vételi) kötelezettsége keletkezik. Először a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnerportálján szükséges regisztrálni, mint EPR gyártó. Ezek után az OKIR rendszerben (az OKIR kapun keresztül) kell nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel benyújtásának határideje 2023.05.31.

 

Budapest, 2023.06.01.