Kiterjesztett Gyártói Felelősséggel (EPR) kapcsolatos teendők

2023-06-08

Tisztelt Ügyfelünk!

Alábbiakban szeretnénk tájékoztatni a Kiterjesztett Gyártói Felelősséggel (EPR) kapcsolatos teendőiről. Kérjük figyelmesen olvassa el, és amennyiben az Ön cégére vonatkozik, úgy a kötelezettség teljesítéséhez forduljon szakértőhöz. Mivel a szabályozás tevékenység specifikus és nem adójogszabályokhoz kapcsolódik ezért, Könyvelőirodánk ilyen területen szakértői tanácsadást és bevallás készítést nem vállal, de az alábbi linken elérhető olyan társaság, amely EPR tanácsadással foglalkozik: https://termekdij.hu/

Melyek azok a termékek, amelyek érintettek az EPR rendszerben?

A körforgásos termékek:

  1. csomagolások,
  2. egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek,
  3. elektromos és elektronikus berendezések,
  4. elemek és akkumulátorok,
  5. gépjárművek,
  6. gumiabroncs,
  7. irodai papír,
  8. reklámhordozó papír,
  9. sütőolaj és –zsír,
  10. textiltermékek,
  11. bútorok fából.

Melyek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek alanyai a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Ebben az értelemben gyártónak minősül a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozója, saját célú felhasználója.

A leggyakrabban érintett kötelezettek:

  • – külföldről (EU és nem EU) bármilyen terméket becsomagolva Magyarországra behozó gazdálkodó a csomagolás miatt EPR kötelezett lesz;
  • – a körforgásos termékek (lásd fent) gyártói, importőrei, akik belföldön hozzák forgalomba a terméket, vagy saját céljára használja fel;
  • – a csomagolószert beszerző gazdálkodó (akár belföldön akár külföldön szerzi be), aki becsomagolja a termékét, s azt saját célra használja (akár a raktározás során), vagy a becsomagolt termékét belföldön forgalomba hozza

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével a környezetvédelmi termékdíj megszűnik?

Nem. A környezetvédelmi termékdíj elveszti a hulladékgazdálkodási feladatokra irányuló forrásteremtő funkcióját, mivel ez a funkció a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át. Mindazonáltal, a környezetvédelmi termékdíj keresletszabályozó eszközként továbbra is fennmarad.

Az lehetséges, hogy egy gazdasági társaság a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek és a környezetvédelmi termékdíjnak is kötelezettje lesz?

Az a gazdálkodó, aki alanya a környezetvédelmi termékdíjnak, az szinte biztosan érintettje lesz kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek is. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gazdálkodóknak az adminisztrációs terhe megduplázódik, hiszen külön hatósághoz, különféle adattartalommal kell bevallást, adatszolgáltatást teljesíteni.

A pénzügyi teher is nő azoknál gazdálkodóknál, akiket mindkét kötelezettség érint?

Azoknál a termékeknél, amelyeknél környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi díj is megállapításra került, ott a termékdíj tétel csökkenthető a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtétellel (pl. elektromos és elektronikus berendezések), így a pénzügyi teher csak abban az esetben nő, ha utóbbi díjtétel magasabb.

(Csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni, s azzal csökkenthető a termékdíj tétel.)

Ha a környezetvédelmi termékdíjnak nem alanya egy gazdálkodó, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek sem lesz?

Ez egyáltalán nem biztos. Vannak olyan körforgásos termékek, amelyek nem esnek a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá, de az EPR-ben érintettek (pl. fa bútorok, textil termékek, stb.). Ezek gyártói, forgalomba hozói nem alanyai a környezetvédelmi termékdíjnak, de a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben érintettek. A legjelentősebb kötelezetti változás azonban a csomagolószer és a csomagolás anyagáramokhoz kapcsolódik. Környezetvédelmi termékdíjban a csomagolószerek (pl. fólia, raklap, karton doboz) forgalomba hozói a kötelezettek az EPR-ben viszont a csomagolószerek felhasználói, vagyis a csomagolást előállító gazdálkodók. Sajnos nagyon sok olyan új szereplő kerül be az érintettek közé, akik nem is tudnak erről a pénzügyi és adminisztrációs kötelezettségről.

Melyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanyainak kötelezettségei?

  1. Nyilvántartásba vételi kérelem (két lépcsős folyamat, MOHU Partner Portál és OKIR)
  2. Nyilvántartás vezetése a körforgásos termékekkel végzett tevékenységről KF kódok szerint
  3. Számlán való feltüntetési kötelezettség
  4. Adatszolgáltatás negyedévente az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság részére
  5. Kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése

Mik azok a KF kódok?

A körforgásos termékek azonosító kódszámai.

A nyolcjegyű KF kód felépítése a következő:

  • 1. és 2. karakter Termékáramot vagy az abból képződött hulladékot jelölő kód
  • 3. és 4. karakter Anyagáram kód
  • 5. és 6. karakter Csoport kód
  • 7. karakter Kötelezettséget jelölő kód
  • 8. karakter Származáskód

Hol kell regisztrálni a kötelezetteknek?

Az érintett gyártóknak és forgalomba hozóknak kettős regisztrációs (nyilvántartásba vételi) kötelezettsége keletkezik. Először a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnerportálján szükséges regisztrálni, mint EPR gyártó. Ezek után az OKIR rendszerben (az OKIR kapun keresztül) kell nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel benyújtásának határideje 2023.05.31.

 

Budapest, 2023.06.01.

error: Védett tartalom!