2026. február 1-jén hatályba lépett a 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet, amely az éttermek versenyképességének javítását és a vendéglátási szektor élénkítését célozza. Az új szabályozás nemcsak a vendéglátóhelyek számára jelent könnyebbséget, hanem a vállalkozásoknak is érdemi adóelőnyöket biztosít, különösen az üzleti vendéglátás és a céges ajándékozás területén.

Megéri étterembe vinni az üzleti partnereket

A rendelet egyik legfontosabb újítása, hogy adómentessé válik az éttermi vendéglátásként nyújtott reprezentációs juttatások egy része. Ennek eredményeként a vállalkozások az étteremben elfogyasztott étel- és italfogyasztás költségeit adómentesen számolhatják el az éves összes bevételük 1%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig.

Mindez jelentős eltérés a korábbi szabályoktól, hiszen a reprezentációhoz kapcsolódó közterhek eddig komoly költséget jelentettek. A változás következtében lényegesen kedvezőbbé válik üzleti ebédet vagy vacsorát étteremben tartani, ami egyszerre segíti a céges kapcsolatépítést és a vendéglátóhelyek forgalmát.

A kedvezmény alkalmazása ugyanakkor bizonyos részletszabályokhoz kötött. Év közben induló vagy megszűnő vállalkozás esetén az adómentes keret időarányosan vehető figyelembe, az értékhatárt meghaladó rész pedig továbbra is adóköteles marad. A szabályozás első alkalommal a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazható.

Csökken a turizmusfejlesztési hozzájárulás – könnyítés az éttermeknek

A rendelet közvetlen segítséget nyújt a vendéglátóhelyek számára is, mivel az éttermi vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2%-ra csökken. Ez azonnali köztehercsökkentést jelent az érintett éttermeknek, javítja a jövedelmezőségüket, és hozzájárulhat a szolgáltatások színvonalának fenntartásához, illetve az árak stabilizálásához is.

A csökkentett mértéket már a rendelet hatálybalépésének napját magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallások során alkalmazni kell, így a kedvezmény rövid távon is érezteti hatását.

Pálinka adómentesen? Igen – szigorú feltételek mellett

A rendelet külön figyelmet szentel a pálinkának mint hungarikumnak. A jogalkotó a borhoz hasonló adózási kedvezményt vezet be, amelynek eredményeként adómentessé válhat a cégek által juttatott pálinka.

Az adómentesség akkor alkalmazható, ha a pálinkát adóraktárban állították elő, onnan közvetlenül vásárolták meg, és pálinkazárjeggyel látták el. A juttatás történhet reprezentációs vagy nem reprezentációs vendéglátás keretében, üzleti ajándékként, illetve csekély értékű ajándékként is. A kedvezmény feltétele ugyanakkor a részletes nyilvántartás vezetése, amelyből egyértelműen megállapítható a beszerzés forrása és a felhasználás módja.

Eredmény: mindenki nyerhet – ha jól alkalmazza a szabályokat

Az új rendelet egyértelműen a vendéglátás és az üzleti élet élénkítését szolgálja: a cégek adómentesebben vendégelhetnek, az éttermek kevesebb közterhet fizetnek, a magyar pálinka pedig hangsúlyosabb szerepet kaphat a céges vendéglátásban.

Ugyanakkor a kedvezmények összetett feltételrendszerhez kötődnek, és a hibás alkalmazás adókockázatot hordozhat. Éppen ezért érdemes a rendelet gyakorlati alkalmazását adózási és jogi szempontból is átgondolni.

A fenti összefoglaló nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak, ugyanakkor az új szabályok jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek; irodánk készséggel segít abban, hogy vállalkozása ezeket biztonságosan és hatékonyan alkalmazza.

Cikkünk a Csetneki Ügyvédi Társulással karöltve jelent meg.

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni az éttermeket és éttermi reprezentációt érintő adóváltozásokról.

1. Adómentes lett az éttermi reprezentáció

A legfontosabb változás, hogy adómentessé vált az éttermi étel- és italfogyasztás formájában nyújtott reprezentáció.

• Mekkora az összeghatár? A cég éves árbevételének 1%-áig, de legfeljebb évi 100 millió forintig vehető igénybe az adómentesség.
• Mire vonatkozik? Kizárólag az éttermekben (melegkonyhás vendéglátóhelyeken) történő fogyasztásra. Fontos: A cukrászdákban, kávézókban vagy büfékben történő költés továbbra sem tartozik e körbe!
• Mikor alkalmazható? A szabály 2026. február 1-jén lépett hatályba, de visszamenőlegesen a teljes 2026-os adóévre alkalmazható.

2. Mi minősül reprezentációnak?

A kedvezmény csak akkor jár, ha a fogyasztás valóban reprezentációs célt szolgál. A jogszabály szerint reprezentációnak minősül:

• Üzleti tárgyalások keretében szervezett éttermi vacsora vagy ebéd.
• Szakmai konferenciákat, hivatali eseményeket követő étkezés.
• Céges rendezvények, például egy közös karácsonyi vacsora az étteremben.
• Állami vagy egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás.

Mikor nem reprezentáció? Nem tekinthető reprezentációnak (így nem adómentes), ha az eseménynek nincs valós szakmai/üzleti tartalma, például egy tisztán szabadidős jellegű csapatépítő tréning éttermi része, ahol a szakmai program aránya elenyésző.

Kérjük, a számlák befogadásakor ügyeljenek arra, hogy a bizonylaton egyértelműen éttermi szolgáltatás szerepeljen, és tartsák meg az esemény jellegét igazoló dokumentációt (pl. résztvevők listája, meghívó vagy emlékeztető).

3. Csökkenő Turizmusfejlesztési Hozzájárulás

Az éttermi vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4%-ról 2%-ra csökken. Ezt a kedvezményt már a február 1-jét magában foglaló bevallási időszaktól kezdve alkalmazhatják az érintett vállalkozások.

4. Kedvezőbb adózás a felszolgálási díj után

Február 1-jétől az éttermek az árbevételük 20%-áig terjedő összeget fordíthatnak bérkifizetésre a felszolgálási díj kedvezményes szabályai szerint. Az ezen felül kifizetett bérrész mentesül a személyi jövedelemadó (SZJA) és a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) alól (csak a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot kell megfizetni), amennyiben a dolgozó már megkapja a minimálbért vagy a garantált bérminimumot. Ennek a módosításnak az alkalmazhatóságára először a 2026. márciusi bérek után 2026 áprilisában lesz lehetőség.

5. Adómentes pálinka vásárlás

Adómentesen (SZJA és SZOCHO nélkül) vásárolhat a cég reprezentációs célra vagy ajándékba pálinkát, de kizárólag akkor, ha azt közvetlenül a gyártótól (a pálinkafőzdétől) szerzi be, és nem kereskedőn vagy bolthálózaton keresztül. A mentesség feltétele továbbá, hogy a vásárlásról és a felhasználásról olyan pontos nyilvántartást kell vezetni, amely igazolja a főzdétől való beszerzést és az ajándékozás célját.

Az áfa a magyar és az európai uniós adórendszer egyik alappillére. Nettó típusú, közvetett adóként a termékek és szolgáltatások értékesítését terheli, mégpedig úgy, hogy az adó végső soron a fogyasztót terhelje. Az áfa-levonási jog egyik legfontosabb célja az adósemlegesség biztosítása. Ennek lényege, hogy a vállalkozás tevékenysége során ne viselje véglegesen az áfa terhét, feltéve, hogy jogszerűen, valós gazdasági ügyletekhez kapcsolódóan jár el, és teljesíti a levonás anyagi és alaki feltételeit.

Ugyanakkor az áfa-rendszer nem ad korlátlan mozgásteret. Az uniós és a hazai szabályozás egyaránt abból indul ki, hogy az adóalany nem hivatkozhat az áfa-levonási jogra csalárd vagy visszaélésszerű módon. Az adóhatóság köteles fellépni az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás ellen.

A kérdés, hogy az áfa-levonási jog mikor és milyen feltételek mellett veszíthető el. A Kúria Közigazgatási Kollégiuma legújabb, 1/2025. (XII. 09.) KK véleménye erre a kérdésre ad pontosabb, a gyakorlat számára is jól használható választ.

Az áfa-levonási jog nem jutalom, hanem feltételes jogosultság

Az ÁFA-rendszer alapelve, hogy a vállalkozások ne viseljék véglegesen az áfa terhét: amit beszerzéskor megfizetnek, azt főszabály szerint levonhatják. Ez biztosítja az adósemlegességet.

Ez a jog azonban nem korlátlan. Ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az adózó csalárd módon vagy visszaélésszerűen élt az áfa-levonással, akkor a levonási jog jogszerűen megtagadható.

A Kúria új véleménye azt rögzíti, hogy az áfa-levonási jog megtagadása mindig az adott adózó felróható magatartásán alapul. Nem „láncbüntetésről” van szó: nem minden számlabefogadó felel automatikusan mások hibáiért.

Négy tipikus élethelyzet – nem mindegy, melyikbe tartozunk

A Kúria az eseteket az adózó tudatossága és felelőssége szerint négy csoportba sorolja.

1. Ha az ügylet meg sem történt

Ha valaki olyan számla alapján akar áfát levonni, amely mögött valójában semmilyen termékértékesítés vagy szolgáltatás nem történt, akkor nincs miről beszélni: áfa-levonási jog nem keletkezik. Ilyenkor az adózó pontosan tudja, hogy nem történt teljesítés – tehát aktív résztvevője a visszaélésnek. A bíróság ebben az esetben csak azt vizsgálja, hogy az adóhatóság által bizonyította-e, hogy az ügylet ténylegesen nem történt meg.

2. Ha az ügylet papíron rendben van, de valójában az adóelőny a cél

Vannak olyan konstrukciók, ahol az ügylet formálisan ugyan szabályosnak tűnik, mégis csak azért jön létre, hogy áfa-előnyt lehessen elérni (például visszaigénylést vagy adócsökkentést). Ebben az esetben nem a számla hamis, hanem a mögöttes cél jogellenes.
A Kúria szerint akkor beszélünk visszaélésről, ha (i)  minden formai feltétel teljesül, (ii) az ügylet eredménye ellentétes az áfa szabályozás céljával, (iii) és az adóelőny megszerzése volt az ügylet elsődleges célja.

Ez tipikusan szándékos magatartás, amelyet az adóhatóságnak konkrét tényekkel kell bizonyítania.

3. Ha az adózó tudta, hogy más csal

Előfordulhat, hogy az adózó maga „nem csinál semmit”, de pontosan tisztában van azzal, hogy a számlázási lánc valamely szereplője adókijátszásban vesz részt – mégis elfogadja a számlát és levonja az áfát.

Ez a tudatos passzív részvétel esete. A Kúria szerint ilyenkor az adózó nem ártatlan: passzívan, de szándékosan hozzájárul a visszaéléshez. Ezen esetekben az adóhatóságnak bizonyítania kell az adókijátszás tényét, és azt, hogy az adózó erről tudott.

4. Ha az adózó nem tudta, de tudhatta volna

Ez a leggyakoribb és legérzékenyebb eset. Az adózó nem volt tisztában a visszaéléssel, de elmulasztotta azokat az alapvető ellenőrzéseket, amelyek egy körültekintő piaci szereplőtől elvárhatók lennének.

Ilyenkor gondatlan passzív részvételről beszélünk. Az áfa-levonási jog ebben az esetben is megtagadható – de csak akkor, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az adózó valóban nem járt el kellő gondossággal.

Nem döntő kérdés, hogy az áfát befizették-e

Fontos és sokakat érintő megállapítás, hogy nem feltétel, hogy valós költségvetési adókiesés következzen be, és önmagában az sem ment fel senkit, ha a számlakibocsátó az áfát befizette.

Az áfa-levonási jog nem attól jogszerű, hogy valahol az állam megkapta-e a pénzt, hanem attól, hogy az adózó tisztességesen és rendeltetésszerűen járt-e el.

Mit üzen mindez a gyakorlatban?

A Kúria új véleménye egyértelmű üzenetet hordoz:

• az áfa-levonási jog nem vonható meg automatikusan,
• az adóhatóságnak minden esetben bizonyítania kell az adózó felróható magatartását,
• ugyanakkor az adózók részéről nagyobb körültekintés várható el az üzleti partnerek és ügyletek ellenőrzése során.

A döntés egyszerre erősíti a jogbiztonságot és emeli a felelős üzleti magatartás jelentőségét.

Cikkünk a Csetneki Ügyvédi Társulás segítségével jelent meg.

A 2025. január 15-én életbe lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) jelentős változásokat hozott az ingatlanok adásvételének és bejegyzésének rendszerében. Az egyik kiemelkedő újítás a vevői jog bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a vevő az adásvételi szerződés aláírásakor, a teljes vételár kifizetése nélkül is bejegyeztethesse jogát az ingatlan tulajdoni lapjára. Ezáltal biztosítva van, hogy az ingatlan eladó általi további elidegenítése nemcsak egy széljegyen alapuló függőben tartással, hanem egy erősebb, mindenkivel szemben érvényesíthető joggal legyen megakadályozva.

Korábban, a régi Inytv. alapján, ha valaki ingatlan-adásvételi szerződést kötött, a teljes vételár kifizetéséig ún. „függőben tartást” lehetett kérni. Ez azt jelentette, hogy a vevő neve széljegyként került be az ingatlan nyilvántartásába, és a földhivatal nem bírálta el az ingatlanra érkező egyéb kérelmeket, amíg a vevő nem nyújtotta be a szükséges bejegyzési kérelmet. Ez a függőben tartás hat hónapig tartott, és ezen idő alatt kellett a vevőnek benyújtania a tulajdonváltozáshoz szükséges okiratokat. Az új Inytv. bevezetésével a függőben tartás rendszere megszűnt, és helyét a vevői jog vette át. Problémát jelentett azonban, hogy ha az ingatlant az eladó korábban banki finanszírozással vásárolta, akkor az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom volt érvényben.

A jogalkalmazás során felmerült problémákra reagálva, a jogalkotó módosította az Inytv. végrehajtási rendeletét. A módosítás értelmében már nem szükséges a vevői jog bejegyzéséhez az elidegenítési és terhelési jog jogosultjának hozzájárulása. Ez a változás lehetővé teszi, hogy a vevői jogot akkor is bejegyezhessék, ha az ingatlan banki finanszírozás miatt terhelt, és nincs szükség a bank hozzájárulására. A banki hitel törlesztése és az ingatlan tehermentesítése a vételár második részletéből történhet, így a vevő tulajdonszerzése bejegyezhetővé válik.

Az új jogszabályi módosításoknak köszönhetően a hitellel terhelt ingatlanok vásárlása egyszerűbbé vált. A vevői jog bejegyzéséhez már nem szükséges a banki hozzájárulás, ami gyorsítja és megkönnyíti az ingatlanpiaci tranzakciókat. A felek továbbra is megköthetik az adásvételi szerződést, és a vevő bejegyezheti vevői jogát az ingatlanra, anélkül, hogy a bank hozzájárulása szükséges lenne. A teljes vételár kifizetésekor és a banki hitel rendezésekor kerülhet le az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanról, így a vevő tulajdonszerzése véglegessé válik.

Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni a foglalkoztatást érintő adóváltozásokról.

Minimálbér és garantált bérminimum

2025-ben a kötelező legkisebb munkabér – azaz a minimálbér – összege teljes munkaidő esetén bruttó 290.800 forint. Ez hetibérben 66.860 forintot, napibérben 13.380 forintot, míg órabérben 1.672 forintot jelent.

A garantált bérminimum – amit sokan szakképzett minimálbérként említenek – 2025.01.01-től teljes munkaidős foglalkoztatás esetén bruttó 348.800 forint. Hetibér esetén 80.190 forint, napi bér esetén 16.040 forint és órabér esetén 2.005 forint.

Adóelőleg-nyilatkozatok

Fontos év eleji teendő az adóelőleg-nyilatkozatok leadása a munkáltató vagy kifizető felé. 2025-ben nem történik változás, de 2024.01.01-től a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében nem kell évente leadni az újabb és újabb nyilatkozatot. Ezen három nyilatkozaton található egy sor, melyet bejelölve kérhető, hogy a munkáltató / kifizető mindaddig vegye figyelembe a nyilatkozatot, amíg módosítás vagy lemondás nem történik. Tehát most az év eleji nyilatkoztatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy ki adott le folytatólagos nyilatkozatot és ki az, akinek ismét szükséges leadnia.

A családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét továbbra is minden év elején meg kell igényelni abban az esetben, ha év közben szeretnénk érvényesíteni.

Ha csak az adóbevalláskor egy összegben szeretnénk visszakapni az adót, akkor nem kell nyilatkozatot leadni.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményét továbbra sem kell igényelni, mert ez egy automatikus kedvezmény. Csak abban az esetben kell nyilatkozatot leadni, ha nem kérjük a kedvezmény érvényesítését.

Személyi kedvezmény

Azok vehetik igénybe, akik súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolással rendelkeznek, rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozattal rendelkeznek. Érvényesíthető havonta, vagy adóbevalláskor egy összegben. 5 évre visszamenőleg önellenőrzéssel visszaigényelhető.

Összege 2025-ben bruttó 96.900 forint havonta, ami nettó 14.535 forintnak felel meg.

Első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményére az a házaspár jogosult, ahol a házastársak legalább egyikének ez az első házassága.

Először a házasságkötést követő hónaptól vehető igénybe, 24 hónapon keresztül. Ha az igénybe vevő 25 év alatti, akkor a 25 év alatti kedvezmény lejárta után kezdődik a 24 hónap. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

Összege változatlan, továbbra is bruttó 33.335 forint, nettó 5.000 forint havonta.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

2025-ben havonta bruttó 656.785 forint jövedelemig érvényesíthető, ami azt jelenti, hogy nettó 98.518 forinttal több marad a 25 év alatti munkavállalónál. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. Érvényesíthető év közben havonta vagy az adóbevallásban egy összegben is.

30 év alatti anyák kedvezmény

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és még nem töltötte be 30. életévét.

Szintén havi bruttó 656.785 forintig érvényesíthető, ami nettó 98.518 forintot jelent. Érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

Családi kedvezmény

Számítási módja nem változott, azonban összegében jelentős változás történik. Összegét két lépcsőben emelik: először 2025. július 1-jétől emelkedik, majd 2026. január 1-jétől ismét. Továbbra is érvényesíthető havonta, vagy egy összegben az adóbevalláskor.

SZÉP kártya

Az alap keretösszeg változatlanul 450.000 forint/év. A keretösszeget év közben kezdődő vagy végződő munkaviszony esetén arányosítani szükséges.

Változás, hogy 2025.01.01-től bevezetnek egy új zsebet, „Aktív Magyarok” néven, melyet aktív időtöltéssel kapcsolatos szolgáltatásokra tudunk felhasználni. Ezen zsebre utalható keretösszeg 120.000 forint/év.

Ezzel együtt tehát a SZÉP kártya teljes keretösszege 2025-ben 570.000 forint lesz.

További újdonság, hogy bővül a felhasználhatósági kör is. Lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz, de csak a 2025.01.01-jén kártyán lévő összeg, valamint a 2025-ben munkáltató által ráutalt összeg 50%-a.

Lakhatási támogatás

Újdonság 2025-től, hogy a munkáltatók munkavállalóiknak úgynevezett lakhatási támogatást adhatnak, nagyon kedvező adózási feltételek mellett. A támogatást minden 35 év alatti munkavállalónak adható, mindösszesen 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett, havonta maximum 150.000 forint értékben, azaz éves szinten összesen és maximum 1.800.000 forint összegben.

A támogatás felhasználható lakáscélú hitel törlesztésére, valamint lakbér fizetésére. A felhasználási célt a munkavállalónak igazolnia szükséges kölcsön- vagy bérleti szerződéssel. Amennyiben hiteltörlesztésről van szó, úgy a munkáltató közvetlenül a banknak utalja a havi részleteket. Amennyiben pedig lakbérről beszélünk, úgy a munkáltató a munkavállalónak, de akár közvetlenül a főbérlőnek is fizethet.

A munkavállalónak a felhasználási cél igazolásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy milyen bankszámlaszámra kéri a juttatást. Szerződés vagy bankszámlaszám változás esetén köteles a munkáltatót 5 munkanapon belül értesíteni.

Fontos tudni, hogy amennyiben a tárgyévben nyújtott támogatás összege meghaladja a hitelszerződés vagy lakbér igazoltan megfizetett összegét, akkor a különbözet 50%-át különbözeti bírságként kell feltüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban és ezután 15% szja-t kell fizetni.

Adók, járulékok

A munkabérből 2025-ben is 15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni mielőtt kézhez kapnánk. Természetesen a különböző adókedvezményekkel a fizetendő adóteher csökkenthető. A munkabér után 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő, ami szintén csökkenthető különböző szocho kedvezményekkel.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az eü. szolgáltatási járulék 2025-ben havonta 11.800 forint (napi 390 forint), melyet akkor kell fizetni, ha megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatásra, például a munkaviszony megszűnése miatt.

A NAV automatikusan értesíti azokat, akinek fizetési kötelezettségük van.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei egy szinte utolsó pillanatban elfogadott törvényjavaslat miatt változtak. Az egyik változás a munkavállalókat érinti. A korábban megszokottaktól eltérően évente 120 napot dolgozhat a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben – összesen. Míg korábban a törvény 120 nap/munkáltató korlátot szabott, 2025 júliusától a 120 napot nem munkáltatónként, hanem munkavállalónként kell számolni.

Szakképzettséget nem igénylőmunkakör esetén a minimum órabér 1.421 forint, a napi mentesített keretösszeg– ami alatt nem kell a munkavállalónak szja-t fizetni – 17.394 forint.

Szakképzettséget igénylőmunkakör esetén a minimum órabér 1.744 forint, a napi mentesített keretösszeg pedig 20.852 forint.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló szerződés létesítésekor a munkáltatónak munkáltatói tájékoztatót és adatkezelési tájékoztatót kell adnia, valamint készpénzben történő fizetés esetén egy erről szóló megállapodást is alá kell írniuk. Az egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor pedig minden munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolást is ki kell adni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közterhek a következőképpen alakulnak:

– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1.500 Ft/nap, 2025. február 1-től 2.200 Ft/nap,

– alkalmi munka esetében 2.900 Ft/nap, 2025. február 1-től 4.400 Ft/nap,

– filmipari statiszta esetében 8.700 Ft/nap.

Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk ismételten felhívni figyelmüket a TEÁOR-számok (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) változásaira, amelyek befolyásolhatják vállalkozásuk tevékenységi besorolását. Az alábbiakban egy bővebb tájékoztatót olvashatnak a változásokról és a szükséges teendőkről.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

• Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.

• A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
• A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
• A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
• A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
• Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A TEÁOR-változással egyidejűleg változtak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Hol érhető el az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR’08 és TEÁOR’25 közötti Eurostat által készített hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.

Az új kódkereső program segítségével megjeleníthető a TEÁOR’25 összes kategóriája, illetve lehetséges kód-, vagy szövegrészletet tartalmazó elemekre való keresés is. Emellett az átkódoló program segítségével lehetőség van a 2008-as TEÁOR-kódszám átkódolására az új, TEÁOR’25-kódszám(ok)ra.

TEÁOR’25-keresőprogramTEÁOR’08–TEÁOR’25 átállást segítő, átkódoló program

A KSH a szervezetek/önálló vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében minden egyes adószámmal rendelkező szervezetre/önálló vállalkozóra automatikusan beállít egy főtevékenységkódot a TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerint. A több részre szétváló (1:n kapcsolatú) kódokat részben statisztikai adatgyűjtésből és adminisztratív adatátvételből származó információk alapján, részben az ezen információkra épülő gépi tanuló algoritmuson keresztül sorolja át. Ahol nincs a gépi tanuló algoritmus számára felhasználható adat, ott a szervezetek/önálló vállalkozók a legvalószínűbbnek értékelt kódot kapják a besorolás során.

A hatályos főtevékenységkód a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg, melyhez az adószám első 8 számjegyére van szükség, amit a lenti keresőbe kell beírni, a TEÁOR lekérdező linkre kattintva. A keresés eredményeként megjelennek a szervezet/önálló vállalkozó azon alapadatai, amelyek a KSH nyilvántartási rendszerében szerepelnek, köztük a szervezet/önálló vállalkozó – adott napon hatályos nómenklatúrának megfelelő – adminisztratív főtevékenysége.

TEÁOR-lekérdező

Hogyan épül be az új főtevékenységkód a közhiteles hatósági nyilvántartásokba?

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek új főtevékenységkódjait a KSH a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, míg a költségvetési szervek új főtevékenységkódjait a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) adja át, mely szervezetek – az érintett kódok saját nyilvántartásaikban történő átvezetését követően – továbbadják ezeket más közhiteles hatósági nyilvántartások számára. Legkésőbb 2025. január 31-ig minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti főtevékenységkódokat fogja tartalmazni.

Hogyan történik az egyéb tevékenységek átsorolása?

Az egyéb tevékenységkódokat a KSH nem tartja nyilván.

Az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett, illetve cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek, valamint a civil szervezetek egyéb tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az egyértelműen átsorolható (1:1 kapcsolatú) tevékenységeket a fordítókulcs alapján 2025. január 31-ig.

Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét (1:n kapcsolatok), akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1-jéig.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű NAV-adatlapon tehetnek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a Webes Ügysegéden keresztül jelenthetik be a módosítást. Az adószámos magánszemélyek és kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók (közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók, egyéni szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, állatorvosok) a 25T101 jelű NAV-adatlapot vehetik igénybe, ha Evectv. szerinti vállalkozói tevékenységet is folytatnak, akkor pedig a 25T101E jelű adatlapot.

Mi a teendő, ha az ügyfél nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben, ha a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek nem értenek egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységüket (tevékenységeiket) azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.

A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a 25T201T jelű, NAV-adatlapon jelenthetik be a módosítani kívánt tevékenységeiket.

Mi történik, ha egy szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

2025. augusztus 31. napjával valamennyi TEÁOR’08-as/ÖVTJ’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenység – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárásra kerül, függetlenül attól, hogy a szervezet/önálló vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25/ÖVTJ’25 szerinti egyéb tevékenységet.

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban.

Szükséges-e a létesítő okirat módosítása?

Létesítő okiratot csak maga az adott szervezet módosíthat, így abban nem kerülnek átvezetésre az új kódok.

Az új főtevékenységkódot – akár azt, ami megajánlásra kerül, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1-jéig változtat – elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben a szervezet 2025. július 1-je után módosít a főtevékenységkódján, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket alapesetben is akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon, így itt nincs változás.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

Részletesebb tájékoztatásért ld.: https://www.ksh.hu/teaor-valtassal-kapcsolatos-tudnivalok

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbi adatszolgáltatási kötelezettségre szeretnénk felhívni a figyelmüket, ami esetlegesen érintheti az Ön vállalkozását is. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése nem tartozik Könyvelőirodánk feladatkörébe, de a feltételeknek való megfelelés esetén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezhet.

Az automataberendezés (pl. étel-ital automata) üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a meghatározottak szerint megküldeni az adatokat a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton.

Az adatokat a AFE_adatszolg_2024.xlsx (live.com) oldalon található táblázatba szükséges rögzíteni és megküldeni az adatszolgaltatas@datrak.hu címre alábbiak szerint:

• Automataberendezés regisztrációs száma
• Automataberendezésben található automata felügyeleti egység gyári száma
• Automataberendezés üzemeltetési helyének címe/helyrajzi száma
• Automataberendezés üzemeltetőjének neve
• Automataberendezés üzemeltetőjének adószáma

Az első adatszolgáltatást a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében szükséges megtenni, első alkalommal 2024. február 29. napjáig. Amennyiben a leadott adatokban változáskövetkezik be, az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalany köteles az adatváltozás tudomására jutásától számított 15 napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni azt.

Fontos kiemelni, hogy a fenti kötelezettség nem az árusító automata üzemeltetőjét, hanem az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó adóalanyt terheli!

Az alábbi linken további információkat találhatnak: https://www.datrak.hu/fontos-automata-adatszolgaltatasi-kotelezettseg/

Kedves Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket a TEÁOR-számok (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) változásaira, amelyek befolyásolhatják vállalkozásuk tevékenységi besorolását.

Miért fontos ez Önnek?

A TEÁOR-számok a vállalkozás fő- és melléktevékenységeit határozzák meg. Ezek a besorolások szerepelnek a cégnyilvántartásban, és az adózási, könyvelési folyamatokban is meghatározóak. Az esetleges változások érinthetik a vállalkozásának adókötelezettségeit és adminisztrációs teendőit.

Mi változik?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissítette a TEÁOR-kódokat, és néhány tevékenység besorolása módosult.

• Egyes kódokat összevontak, másokat finomítottak.
• Lehetséges, hogy bizonyos tevékenységeket új kód alatt kell nyilvántartani.
• TEÁOR’08 helyett TEÁOR’25 nómenklatúra szerinti tevékenység besorolás lesz hatályos.

Teendők vállalkozóként

1. Ellenőrizze vállalkozása jelenlegi TEÁOR-számait a következő linken:

https://www.ksh.hu/szamjel

2. Amennyiben az Ön cégének tevékenységei érintettek a változtatásokban, és a KSH általi átfordítás nem tud automatikusan lefutni, úgy egyeztessen könyvelőjével vagy jogi képviselőjével, hogy szükséges módosítások megtörténjenek.
3. Amennyiben érintett a változásokban, gondoskodjon az adatok frissítéséről a határidők betartásával.

Mikor lépnek hatályba az új változások?

2025. január 1-től hatályos az új TEÁOR’25 nómenklatúra szerinti besorolás, de a vállalkozások az esetleges változtatásokat 2025. júluis 1. előttig kezdeményezhetik.

További információ

Amennyiben szeretne bővebben tájékozódni a változásokról, kérjük, látogasson el a KSH hivatalos oldalára, ahol részletes információkat talál.

https://www.ksh.hu/teaor-valtassal-kapcsolatos-tudnivalok