Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a kisadózó vállalkozásokat érintő módosulásokról. A téma terjedelme miatt a tájékoztató nem alkalmas minden kérdés megválaszolására csupán a főbb változásokat érinti. A KATA-s vállalkozásoknak a jövőbeni adózásuk megválasztásához mindenképpen javasoljuk könyvelő közreműködését (irodánk kapacitás hiány miatt nem vállal ilyen jellegű tanácsadást, továbbá egyéni vállalkozók könyvelését sem).

A kisadózó vállalkozásokra 2022.08.31-ig 2012. évi CXLVII. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vonatkozott. Ezen dátumot követően a kisadózó vállalkozások a évi XIII. a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá kerülnek.

Mely vállalkozási formák esnek kis a kisadózás alól:

• Ügyvédi iroda
• Egyéni cég
• Betéti társaság
• Közkereseti társaság

Ezek a vállalkozási típusok automatikusan a számviteli törvény hatálya alá kerülnek 2022.09.01-el.

Mely körülmények okozzák a KATA-s adózásból való kikerülést:

• Kisadózás mellett meglévő heti 36 órát meghaladó munkaviszony
• Nyugdíjas kisadózó
• Nem magánszemélynek történő számlázás (2022.09.01 után)

Milyen adózási formákat választhatnak azok, akik nem választhatják szeptember 1-től a KATA-t.

• Vállalkozói személyi jövedelem adó (egyéni vállalkozás esetén)
• Átalányadózás (egyéni vállalkozás esetén)
• Társasági adó (társas vállalkozás esetén)
• Kisvállalati adó (társas vállalkozás estén)
• Munkaviszony

Azon egyéni vállalkozóknak, akik megfelelnek a fenti feltételeknek az új KATA-s adózást a NAV-hoz benyújtott nyilatkozattal szükséges választani (tehát nem automatikusan folytatódik a KATA-s adózás). Az erre vonatkozó nyilatkozatot 2022.08.01-2022.09.25 között lehet megtenni.

A KATA bevételi értékhatára havi 1 millió forintról megemelkedett havi 1,5 millió forintra, így a maximális bevétel éves szinten 18 millió forint. Fontos, hogy az áfa alanyi mentes értékhatár nem változott, így az továbbra is 12 millió forint.

A havonta fizetendő KATA közteher egységesen 50.000 Ft.

Annak a vállalkozásnak, amely 2022. augusztus 31-én a régi kata alá tartozik (ideértve a vállalkozói tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót is) az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül soron kívül be kell nyújtania a bevételi nyilatkozatot a 22KATA nyomtatványon.

Bővebb információ az új KATA miatti teendőkről és helyette választható adózási módokról:

https://nav.gov.hu/ado/uj-kata/-a-kisadozo-vallalkozasok-teendoi-az-uj-kata-miatt

A vállalkozói személyi jövedelem adó és az átalányadó közötti választást segítő kalkulátor:

https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/uj-kata/vallalkozoi-kalkulator

A lehetséges adózási módok adóterheit összehasonlító táblázat:

https://fairconto.hu/adokalkulatorok-a-kisadozasrol-valo-attereshez/

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy megjelent a Magyar Közlöny 2022. évi 93. száma, melyben az extraprofit adókról szóló 197/2022. kormányrendelet megtalálható. A rendelet kkv. szektorra vonatkozó legjelentősebb adóváltozása a cégautó adó mértékének növekedése. Az adóemelés a rendelet szerint 2022. július 1-től 2022.12.31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az alábbi táblázat összefoglaló jelleggel tartalmazza a július 1. előtti és az átmeneti időszakra vonatkozó adómértékeket.

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbiakban szeretnék újra felhívni a figyelmét a kisadózó vállalkozásokkal folytatott ügyletek, néhány speciális adójogi kezelését érintő szabályra, amely már 2021.01.01-től hatályos, azonbon fontosnak találjuk felhívni a figyelmüket rájuk.

Amennyiben egy vállalkozás ugyanazon kisadózó vállalkozásnak teljesít utalást egy naptári éven belül 3 millió Ft felett, úgy a kifizető vállalkozást a 3 millió Ft feletti összegre 40%-os mértékű különadó terheli.

Amennyiben kifizetőnek minősülő vállalkozás juttat olyan kisadózó vállalkozásnak bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A kapcsolt vállalkozási viszonyt a Társasági adóról szóló törvény definiálja, amely alapján több módon is létrejöhet a kapcsoltság. Ezek közül a leggyakoribb, amikor a KATA-s egyéni vállalkozó vagy társaság többségi tulajdonosa megegyezik a számlabefogadó vállalkozás többségi tulajdonosával, esetleg az ügyvezetés egyezősége (egyéni vállalkozás kivételével) teremti meg a kapcsoltságot.

Azonban a Társasági adó törvény vonatkozó paragrafusa alapján bizonyos esetekben a közeli hozzátartozó is kapcsoltságot eredményezhet.

Erre példa a teljesség igénye nélkül:

• Katás egyéni vállalkozás és a közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozás
• Katás egyéni vállalkozás + közeli hozzátartozó és az ő többségi tulajdonában álló vállalkozás

Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér

A fentiek miatt kérjük Ügyfeleinket, amennyiben olyan KATA-s vállalkozástól fogad be számlát, amelyben:

– közvetlen vagy közvetett tulajdonosként érintett a számlabefogadó társaság tulajdonosa és/vagy annak közeli hozzátartozója,

– amelynek ügyvezetése azonos a számlabefogadóéval

úgy azt írásban jelezzék könyvelőjüknek az ügylet megfelelő adókezelése miatt.

Ennek elmaradása esetén a Könyvelőiroda nem vállalja a felelősséget az elmulasztott adóbevallási és befizetési kötelezettségből eredő szankciókért.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

A szerződések tartalmát a felek szabadon határozhatják meg, a jogszabályi rendelkezésektől főszabályként el is térhetnek. Ennek megfelelően a felek szabadon meghatározhatják a szerződéses jogviszonyukban a kapcsolattartás módját is: rendelkezhetnek arról, hogy a megjelölt e-mail címre küldött leveleket kézbesítettnek tekintik, és amennyiben meghatározott időn belül a másik fél nem reagál rá, akkor a levélben foglaltakat elfogadottnak tekintik.

A Kúria nemrég hozott határozatában vizsgálta, hogy amennyiben a felek a szerződésükben rögzítik a jognyilatkozatok, számlák kézbesítésére vonatkozóan az elektronikus út elfogadását, az így megküldött számlák szolgálhatnak-e az adós fizetésképtelensége megállapításának alapjául.

A Csőd tv. szerint a adós fizetésképtelensége többek között akkor állapítható meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

A Polgári Törvénykönyv kézbesítésre vonatkozó szabályai alapján, ha a felek elektronikus kapcsolattartásban állapodnak meg, és rögzítik, hogy a megadott e-mail címre történő számla megküldést kézbesítettnek tekintik, akkor ezen megállapodásukat a számlák kézbesítése során is irányadónak kell tekinteni. Amennyiben a számlát tartalmazó e-mailre nem érkezik vitató válasz, úgy a számlában foglalt követelést elismertnek kell tekinteni a felek között létrejött szerződés szerint.

A Kúria kifejtette, hogy a számlák másolatának szerződésben meghatározott email címre történő megküldésével a fizetésre történő felhívás joghatályosan megtörtént, mivel a szerződésben az elektronikus utat a felek megfelelő közlésnek ismerték el jogviszonyukban.

Ha tehát a hitelező ilyen elektronikus kapcsolattartásban történő megállapodás szerint e-mailben küldi meg az adós számára a számlát, aki azt nem vitatja, akkor ezt kézbesítettnek, elismertnek kell tekinteni. Ha az adós a számlában szereplő teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlíti ki vagy nem vitatja a tartozását, majd ezt követően a hitelező írásbeli fizetési felszólításra sem egyenlíti ki a számlákban foglalt összeget, úgy az adós társaság fizetésképtelensége megállapításának és felszámolása elrendelésének van helye.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Tisztelt Ügyfelünk!

Az alábbiakban szeretnénk Önnek segítséget nyújtani az szja-visszatérítés kapcsán.

Kik jogosultak az szja-visszatérítésre, illetve kik kérhetik az szja visszatérítést?

Az szja visszatérítést azok kérhetik, akik 2021.év bármely napján családi kedvezményre jogosultak, és:

• összevont adóalapba tartozó jövedelme (pl. munkabér, ingatlan bérbeadás, egyéni vállalkozó-őstermelő),
• EKHO-s jövedelme,
• KATA-s adózó jövedelme keletkezett.

Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.

Családi kedvezményre jogosultként az kaphat adóvisszatérítést, aki:

gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult, várandós és a várandós nő közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult, aki rokkantsági járadékban részesül, azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik a gyermeküket független attól, hogy házastársak vagy élettársak, az élettárs aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra, a családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülő, azok a szülők akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 50-50 százalékban kapják a családi pótlékot és ugyanilyen arányban érvényesítik a családi kedvezményt.

A NAV 2022. február 15-éig kiutalja az adó-visszatérítést annak, akinek megállapítható a jogosultsága a NAV adatai alapján.

Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést.

Mit kell tennie ennek érdekében?

Nyilatkozatot kell tennie, amennyiben:

Azoknak, akiknek az adatai nem állnak teljes körűen a NAV rendelkezésére ahhoz, hogy 2022. február 15-ig megkaphassák az adó-visszatérítést.

Így tehát nyilatkoznia kell annak, aki:

• családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám.
• magzat után jogosult várandós nő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
• aki rokkantsági járadékban részesül, és év közben ő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója érvényesíti a családi kedvezményt. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
• kisadózóként bejelentett magánszemély, és nem kap családi pótlékot. A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.
• máshova kéri az adó-visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja

NEM kell nyilatkozatot tennie, amennyiben:

Családi pótlékot kap, mert az ellátást folyósító szervtől a NAV megkapja a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor az adó-visszatérítést a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra fizeti ki, ahova a családi pótlék érkezik.

Hogyan kell nyilatkozni?

A NAV által rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, melynek a neve VISSZADO nyilatkozat.
A VISSZADO nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

Hogyan lehet benyújtani a VISSZADO-nyilatkozatot?

• A legegyszerűbb az online benyújtás

A NAV által ismert adatokkal előre kitöltött VISSZADO a NAV honlapján az Szja-visszatérítés rovatból (https://szjavissza.hu), a Nyilatkozat gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el.

A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Adó-visszatérítés csempére kell kattintani.

November közepétől a NAV előre kitölti az utalási adatokat is, ha azok a családi pótlék adatokból a rendelkezésére állnak. Ezeket az adatokat ellenőrizni kell, és ha azok változtak vagy nem teljes körűek, a nyilatkozatot okvetlenül be kell küldeni.

Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

• Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain. A kitöltéshez és beküldéshez használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is.

Mi történik, ha nem adja be a VISSZADO nyilatkozatot?

A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az adóvisszatérítést 2022. május 20-ig.

Mennyi az adó-visszatérítés összege, van-e felső határa?

Az adó-visszatérítés összege

• az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalapkedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,
• az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021. év tekintetében tőle levont ekhónak az szja része (9,5 százaléka),
• a kisadózónál a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó negyede,

de felső határa legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15%-os adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809.000,- forint.

A tájékoztatónkban leírtakról részletesebben az Adóhatóság alábbi linken elérhető weboldalán tájékozódhat:

https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Az adócsalással és az adókikerüléssel szembeni küzdelem a jogi szabályozás mindenkori célkitűzése. Sőt, a jogalanyok a jogi normákra sem hivatkozhatnak visszaélésszerűen.

Ennélfogva a nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jogot, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez az eset áll fenn, ha maga az adóalany követ el csalást, de ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy beszerzésével pl. ÁFA-csalást megvalósító ügyletben vesz részt.

Az adóhatóságnak a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt kell megítélnie, hogy az adózó, illetve a nevében eljáró személyek a tőlük elvárható gondosságot tanúsították-e annak érdekében, hogy a beszerzések által adókijátszásra irányuló ügyletekben ne vegyenek részt. Amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, a körültekintő gazdasági szereplőnek az a kötelezettsége, hogy tájékozódjon azon másik gazdasági szereplő felől, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni.

Nem várható el például az adózótól, hogy ellenőrizze, hogy partnerét korábban bűntették-e meg szabálytalanság vagy csalás miatt, vagy hogy az adott partner maga rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, és képes-e azok szállítására.

Elvárható azonban az adózótól, hogy ellenőrizze a közhiteles nyilvántartást, így a cégnyilvántartást. Ellenőrizze, hogy akivel szerződést köt, az valóban az adott cég képviseletére jogosult személy-e.

Csalásra utaló körülménynek tekinthető az is, ha egyszerre, vagy közel azonos időben jelentkezik beszállítói és vevői oldalon nagy mennyiségű árura vonatkozóan kereskedelmi kapcsolat. Nem fogadható el egy olyan az adózói védekezés, hogy az adózó sok embert foglalkoztató társaság, emiatt a beszerzés és pénzügyi terület egymástól függetlenül működik, mert az adózónak kell kialakítania azt az ellenőrzési mechanizmust, amellyel kizárja az ehhez hasonló helyzeteket.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Sokan vállalnak már meglévő munkájuk mellett megélhetésük biztosítása vagy keresetük kiegészítése érdekében újabb munkát. A jogszabályok ezt lehetővé teszik, a munkáltatók ezt alapos ok nélkül nem akadályozhatják meg. Vannak azonban szabályok, amiket be kell tartani. A munkáltató gazdasági érdekének sérelmével járna, ha a munkavállaló a munkáltató konkurenciájánál vállalna párhuzamosan munkát. Vezető állású munkavállaló (pl. ügyvezető) esetében maga a munka törvénykönyve tiltja, hogy a munkavállaló bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen. Természetesen amennyiben megállapodik a munkavállaló a munkáltatójával erről, akkor nincs akadálya a másik munka elvállalásának.

A munkavállaló általános kötelezettsége, hogy a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban, az előírt időpontban megjelenjen, a munkaviszonyból származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. Ennek megfelelően a munkavállaló kizárólag annyi munkaviszonyt tarthat fenn, amennyit illetően kötelezettségeinek maximálisan eleget tud tenni.

A munka törvénykönyve általános együttműködési kötelezettséget ír elő a felek számára, így a munkavállaló köteles bejelenteni munkáltatójának, ha párhuzamosan másik munkaviszonyt létesít. Ez azért is fontos, mert a munkáltató ahhoz, hogy eleget tehessen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet biztosítását előíró jogszabályi kötelezettségének, fel kell mérje a párhuzamos munkavégzés okozta kockázatokat, mint a fáradtság vagy a figyelemzavar.

Fontos szabály, hogy a munkavállaló alapbérét akkor sem lehet a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegénél alacsonyabb összegben meghatározni, ha a munkavállaló más munkaviszonyban keres annyit, hogy a két munkaviszonyból adódó keresete a jogszabály által meghatározott mértéket elérje. A munkáltatóknak mindkét munkaviszony esetén úgy kell kezelnie a szabadságok és a táppénz elszámolását, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, hiszen önálló jogviszonyokról van szó. A munkavállaló kivett szabadságait így mindkét munkaviszony keretében ki kell írni, a táppénzes papírt pedig mindkét munkahelyen le kell adni.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Sok társaság dönt úgy, hogy a Covid-19 járvány tevékenységünkre gyakorolt negatív hatásai miatt az éves beszámoló elfogadása során megállapított osztalék mégsem nem került kifizetésre, azt (vagyis az osztalék miatti kötelezettséget) a tulajdonos tagok elengedik a társaságunkkal szemben.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek az osztalék miatti kötelezettség elengedésére vonatkozó elszámolási szabályát. Ennek eredményeként a számviteli törvény 37. § (1) bekezdése kiegészült egy új h) ponttal, mely szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni (az elengedés időpontjával) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi. A hivatkozott módosítás azonban a kihirdetését követő napon lépett hatályba, azt a hatálybalépését követően, azaz 2020. november 27-én vagy azt követően elengedett osztalék miatti kötelezettség elszámolására lehet és kell alkalmazni. Ezt megelőzően elengedett osztalék miatti kötelezettségre tehát az új elszámolási szabályokat még nem lehetett alkalmazni, arra a korábbi, az elengedett kötelezettségekre vonatkozó általános számviteli előírások vonatkoznak.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

2021. július 1-jétől gyökeres változások lesznek a távértékesítés, valamint az online kereskedelem áfa-szabályozásában. Az új rendszer egyszerűsítést és kevesebb adminisztrációs terhet hoz a külföldi piacokra eddig a bonyolult szabályrendszer miatt belépni nem kívánó vállalkozások számára, valamint egységesen rendezi online felület közbeiktatásával történő értékesítéseket is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor kellemetlen meglepetések érhetik azokat, akik megszokták, hogy olcsón rendelnek apróságokat távoli országokból.

A cikk bemutatja, hogy mit értünk távértékesítés alatt, milyen áfa-következmények kapcsolódnak hozzá, továbbá, hogy milyen átalakításokra kerül sor az új rendszer hatályba lépésével, és egészében az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben.

Távértékesítés – alapok

Az áfa rendszerében nem újdonság az a törekvés, hogy az adóztatásra a tényleges fogyasztás helyén kerüljön sor, bizonyos esetekben ez viszont indokolatlanul magas terhet ró az adóalanyokra. Első lépésként érdemes azt megnézni, hogy egyáltalán mikor beszélhetünk távértékesítésről.

Távértékesítés alatt az olyan határon átnyúló konstrukciókat kell érteni, amelyben egy adóalany egy másik tagállamba értékesít terméket nem adóalany vevő, vagy olyan szervezet részére, amely adófizetésre az adott tagállamban nem kötelezett. Leegyszerűsítve persze mondhatnánk azt is, hogy a magánszemélyek részére történő értékesítést kell érteni alatta, – és bár a legtöbb esetben így is van – ez a megközelítés mégsem pontos. Távértékesítés esetén, természetesen a magánszemélyek mellett, vevők ezekben az ügyletekben az alanyi adómentes alanyok, vagy a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző szervezetek is. Ők összefoglalóan olyanok, akiktől az adó megfizetését a beszerzésre tekintettel nem lehet követelni, vagyis az áfa rendszerében végső vevőnek minősülnek.

A teljesítési hely tekintetében nem lesz változás, hiszen főszabályként a jelenleg is a célországra tekintünk ilyenként, vagyis ezen ügyletek ott teljesülnek, ott kell utánuk áfát fizetni, ahová a terméket feladják, ahol a beszerző van. Az egyes országok azonban egyedi összeghatárokat állapíthattak meg, amely éves forgalom alatt az adóztatás joga – eltérő választás hiányában – az indulás országánál maradhat. Ez az összeghatár Magyarország esetén június 30-áig 35.000 euró, vagyis ezen összeghatár alatt nem kell ma még az eladóknak nálunk áfát fizetniük, ami sok esetben árelőnyt eredményez/eredményezett. Mit jelentenek a rendelkezések a gyakorlatban? Az áfa sokszor bonyolult nyelvezetét leegyszerűsítve annyit, hogy amennyiben Magyarországról egy másik tagállamba, végfogyasztó részére terméket értékesítünk, az adott országban hatályos összeghatárt meghaladóan adófizetési kötelezettségünk ebben a másik országban keletkezik. Ez tehát azzal jár, hogy amennyiben Németországba értékesítünk, az áfát ott kell megfizetni, a Romániába irányuló értékesítések után pedig Romániában. Nyitnánk a szlovák vevők felé is? Semmi akadálya, de a helyi értékhatáron felül az áfát már a szlovák adóhatóságnak kell megfizetnünk. A megfizetéssel egyébként talán még nem is lenne probléma, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az áfa-rendszerében ha az adót egy másik tagállamban kell megfizetni, az szinte kivétel nélkül azzal a kötelezettséggel jár, hogy ebben a másik tagállamban adóalanyként kell regisztráljuk magunkat, adóbevallást szükséges benyújtanunk, a helyi számlázási szabályok szerint vagyunk kötelesek bizonylatolni, s fenn kell tartanunk az adószámot egészen addig, amíg ilyen értékesítéseket végzünk. Aki pedig több országba is értékesít végfelhasználó részére, az jól gondolja, hogy ezeket minden országban külön-külön el kell végeznie. Bár az áfa egységes európai szabályokra épül, tanácsadóként bátran mondhatjuk, hogy ahány ház, annyi szokás. Jelentős költségekkel, idegen jogi környezettel és változó előírásokkal találkozhatunk, ha több országba is értékesítünk. Nem csoda, ha sokakat visszatart a bürokrácia, hiszen itthon is nehéz otthonosan mozogni az adózás világában, így aztán kevésbé lehet vonzó egy külpiac, amelynek nehezebb áttekintetni a határon átnyúló értékesítéshez kötődő szabályait, különös tekintettel az adminisztrációs eltérésekre.

Az új szabályozási környezet

A korábbi halasztás után július 1-jétől hatályba lépnek az új szabályok, amelyek jelentős változást, mindenekelőtt könnyítést hoznak. A teljesítés helye összeghatártól függetlenül a rendeltetés országa lesz, vagyis ahova a termék megérkezik, s ezzel párhuzamosan a távértékesítésre is kiterjesztésre kerül az úgynevezett egyablakos rendszer (OSS – one stop shop), amelyet a távolról is nyújtható elektronikus szolgáltatások kapcsán már korábbról ismerhetünk.

Ezen értékesítéseket továbbra is a célországban érvényes áfa-mérték terheli, azonban összeghatártól függetlenül megszűntetve egy másik ország kedvezőbb adórendszeréből fakadó előnyöket, kiküszöbölve, hogy alacsonyabb kulcs mellett értékesítsenek. Ezzel párhuzamosan a korábban említett jelentős adminisztrációs terhek lényegesen egyszerűsödnek. A jövőben az egyes országokban történő bejelentkezés, adófizetés és számlázás helyett mindezt egy adóhatóság előtt is el lehet intézni. A regisztráció szerinti adóhatóság lesz az, amelyik az egyes célországokra vonatkozó információkat és természetesen magát az áfát begyűjti az értékesítést végző adóalanytól, majd azt továbbítja a célországba. Az egyablakos rendszer lényege tehát abban áll, hogy amit eddig célországonként külön-külön kellett teljesíteni, azt egyszerre és egy helyen is el lehet végezni. Ezzel párhuzamosan a számlázási kötelezettség is megszűnik a célországban, hiszen a hazai adóhivatal előtti eljárás esetén a magyar szabályok alkalmazandóak.

Az egyablakos rendszer választható és bejelentkezést igényel, alkalmazása nem kötelező, az adóalany továbbra is eljárhat önállóan az egyes adóhatóságok előtt. Azon adóalanyok tehát, akik eddig több országban regisztráltatták magukat a távértékesítésre tekintettel, az egyablakos rendszerre váltás esetén megszüntethetik külföldi áfa-regisztrációjukat is, amennyiben annak fenntartását más nem indokolja.

Amennyiben az érékesítést teljesítő adóalany kizárólag egy tagállamban bír áfa-szerinti letelepedettséggel, valamint az adott évi és az előző évi értékesítésének az ellenértéke nem haladja meg a 10.000 eurós összeghatárt, a teljesítési hely a rendeltetés helye szerinti tagállam helyett az indulási ország lesz. Ilyen esetekben is dönthet úgy az értékesítő, hogy az összeghatártól függetlenül adófizetési kötelezettségének a fogyasztás tagállamában tesz eleget, azonban ez a választása a választást követő második év végéig kötni fogja.

Harmadik országos ügyletek

Újdonságként kiterjesztésre kerülnek a távértékesítési szabályok a harmadik országos adóalanyok értékesítéseire is, külön egyablakos rendszert biztosítva az ilyen ügyletek számára az áfa megfizetésére 150 eurós belső értékig. A harmadik országos adóalany ilyen esetben eldöntheti, hogy melyik adóhatóságnál jelentkezik be azzal, hogy adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszeren keresztül teljesíti. Ilyen esetben pénzügyi képviselő igénybevételére sincsen szüksége.

Amennyiben a termék rendeltetési helye megegyezik a szabadforgalomba helyezés tagállamával, maga az import mentesül az áfa alól, a távértékesítés utáni adó pedig a rendeltetési hely államában válik esedékessé. Ilyen esetben, ha az adóalany nem választja az egyablakos rendszert, csak termékimport címén merül fel adófizetési kötelezettség, mivel a távértékesítés teljesítési helye a Közösség területén kívül, a feladás országában marad.

Ha a szabadforgalomba helyezés állama eltér a rendeltetési tagállamtól, a távértékesítés utáni áfát a rendeltetési helyen kell megfizetni az egyablakos rendszertől függetlenül. Az import csak akkor mentesül az áfa alól, ha az adóalany az egyablakos rendszert alkalmazza.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

A jövedelmet az Szja tv. alapján az összevont adóalapba kell beszámítani, ennek adóterhe pedig 15 %.

Ha a bevétel nem magyarországi kifizetőtől, hanem például magánszemélytől származik, akkor az adószámos magánszemélynek az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie.

Ha a magánszemély bevétele kifizetőtől származik, az adóelőleget, fő szabály szerint, a kifizetőnek kell megállapítani és levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg. A kifizetőnek tehát – az szja-előleg levonásához és a szocho-kötelezettség teljesítéséhez – tisztában kell lennie azzal, hogy a kifizetést adószámos magánszemélynek vagy egyéni vállalkozónak teljesíti.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.