Ami változik

• Megszűnik a 100 ezer forintos áfatartalomra vonatkozó korábbi bekerülési értékhatár
• A számlakiállítás határideje 8 nap (korábban 15 volt)
• A belföldi adóalanyok közötti számlákon kötelező feltünteni a vevő adószámát is.

Ami nem változik

• A számlát kiállítók köre (aki eddig adott számlát, annak továbbra is adnia kell)

Kézi számlatömbnél

Nem kell a számlát beküldeni, ha a vevő:

• Magánszemély
• Külföldi vállalkozás

Be kell küldeni, ha a vevő:

• Adószámmal rendelkező belföldi vállalkozás

Hogyan kell beküldeni a számlát?

• Regisztrálni kell a NAV online számlarendszerébe
• A számlatömbbe írt számlát rögzíteni kell a NAV online számlarendszerébe

Határidők:

• 500.000 Ft Áfa-ig 4 naptári nap
• 500.000 Ft Áfa-tól 1 naptári nap

Számlázó programnál

Ellenőrizze, hogy:

• A számlázó programja be van-e jelentve a NAV-hoz?
• Van-e olyan felület, amelyen a program számára megadhatja a technikai felhasználói adatait?
• Az első 100.000 Ft Áfa alatti számlát a szoftver beküldte-e a NAV-hoz?

Ha minden teljesült, nincs más dolga. Ha számláit a szoftver nem küldi be a NAV-hoz, térjen át más számlázó programra.

Ami a beküldéshez szükséges:

• Regisztrálni kell a NAV Online számlarendszerébe (onlineszamla.nav.gov.hu)
• Számlázóprogram használata esetén létre kell hozni egy „Technikai felhasználót”

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2020.07.01-én életbe lépő, társadalombiztosítási járulékok szabályainak legfontosabb változásairól.

Minimum járulékfizetés

2020. július 1-től bevezetésre kerül a járulékfizetési minimum.

A munkaviszonyban álló személy társadalombiztosítási alapja legalább havonta a minimálbér 30%-a (2020-ban havi 48 300 Ft). A minimális alap a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adóra és a szakképzési hozzájárulásra is vonatkozik július 1-jétől. Tehát pl. aki most heti 1 órában, arányos minimálbérrel munkavállaló, annak többszörösére nőhet a fizetési kötelezettsége.

Egykulcsos járulék bevezetése

Az új Tb. törvény szerit az eddigi járulékok helyett a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), és a munkaerő-piaci járulék (1,5%) összeolvadásával egy egységes, új járulék keletkezik: a társadalombiztosítási járulék. Ennek mértéke nem változik, ugyanúgy 18% százalék marad.

A nyugdíjjárulék megmarad önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, melyek után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni.

Járulékváltozás megbízási jogviszony esetén

Az új összevont járulék hatására azon jogviszonyok esetén, ahol nem állt fenn munkaerő-piaci járulékfizetési (1,5%) kötelezettség, ott 2020. július 1-től ezt is kötelező lesz megfizetni. Ezért az érintettek jogosultságot szereznek az álláskeresési támogatásra.

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének változásai

A havi minimum járulékfizetésre kötelezett főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapja egységesen a minimálbér vagy garantált bérminimum lesz, tehát megszűnik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék eltérő (minimálbér 150%-ának megfelelő) járulékalapja. A szociális hozzájárulási adó (15,5%) és a társas vállalkozónak fizetendő szakképzési hozzájárulási adó (1,5%) alapja egységesen a minimálbér vagy a garantált bérminimum lesz a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5%-a helyett.

Változás a saját jogú nyugdíjasok esetében

Július 1-jétől a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és nem kell fizetni járulékot vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7 710 Ft), továbbá szochót és szakképzési hozzájárulást sem.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2020.07.01-én életbe lépő, kibocsátott számlákat érintő online számlaadat-szolgáltatás szabályainak legfontosabb változásairól.

Az online számlaadat szolgáltatásra kötelezettek köre jelentősen kibővül azzal, hogy az eddigi 100.000 Ft-os adatszolgáltatási korlátot teljesen eltörlik, valamint az alanyi mentes és egyes tárgyi adómentes tevékenységekre is kiterjesztik.

Kire vonatkozik a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség?

Mindenkire aki:

• értékesítőként alanya az áfának (ideértve az alanyi mentességet választó és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket az alábbiakban részletezettek szerint) és
• belföldi áfa adóalanynak (tehát van adószáma a vevőnek) belföldön teljesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez és
• erről számlát, számlát helyettesítő okmányt állít ki.

Tehát a fentiekből következően elmondható, hogy csak a következő ügyletekről kiállított számlákról NEM kell online adatot szolgáltatni:

• közösségi adómentes termékértékesítésről, szolgáltatás nyújtásról
• magánszemélynek nyújtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
• a tevékenység közérdekű vagy speciális jellégre tekintettel adómentes ügyletekről (Kivéve: humán egészségügyi szolgáltatásokról– tehát nem közszolgáltatók, fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatásokról, ingatlan értékesítés, egyéb oktatás – OKJ-s ill. a felnőttképzési törvény szerinti képzések, ezekről ugyanis az életbe lépő új szabályozás szerint már adatot kell szolgáltatni az értékesítőnek). Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kivételek között szereplő tárgyi adómentes tevékenységekről 2020.07.01-től kötelezően számlát (illetve a feltételek fennállása esetén nyugtát) kell kiállítani az értékesítőnek, nem elégséges a számviteli bizonylat.

Ha a számla kibocsátására 2020.07.01-én vagy azt követően kerül sor akkor a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre már a fenti új szabályok érvényesek, függetlenül annak teljesítési dátumától.

További fontos változások 2020.07.01-től a fentiekkel összefüggésben:

• a vevő adószámát áfa összegétől függetlenül minden esetben kötelező szerepeltetni a számlán (először azon számlákra vonatkozik, amelyek teljesítési dátuma 2020.06.30 utáni), a belföldi fordított áfás ügyletek esetében az adószám mind a 11 számjegyének használata kötelező
• a számla kibocsátására rendelkezésre álló idő az eddigi 15 napról lecsökken 8 napra (először azon számlákra vonatkozik, amelyek teljesítési dátuma 2020.06.30 utáni)
• A nyomdai úton előállított számlák (azaz számlatömbből kézzel kitöltött számlák) esetén az 500.000 Ft áfa tartalmat meg nem haladó számlák jelentésére az eddigi 5 nap helyett már csak 4 nap áll rendelkezésre, az e fölötti áfa tartalom esetén a szabályozás változatlan (vagyis a kibocsátást követő naptári napon szükséges a számláról adatot szolgáltatni)

A késett vagy helytelen online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság maximális mértéke adószámos magánszemélyeknél és egyéni vállalkozóknál 200.000 Ft, cégek és más szervezetek esetében 500.000 Ft számlánként.

Hogyan kell teljesíteni az adatszolgáltatást?

Az adóalanynak ahhoz, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni, regisztrálnia kell magát az Online Számla rendszerbe (elérhető: https://onlineszamla.nav.gov.hu). A regisztrációt az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja végezheti el. Amennyiben Önnek még nincs Online Számla regisztrációja, kérjük mihamarabb végezze el a regisztrációt a fenti linken!

• Számlázó program használata esetében mindenképpen szükséges egy ún. „technikai felhasználó” létrehozása. A technikai felhasználó adatait a számlázó programban kell rögzíteni. Ennek helyéről, módjáról a számlázó program fejlesztője tud bővebb felvilágosítást adni.
• A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott bizonylatról (kézi számláról) az Online Számla rendszerben kell adatot szolgáltatni, a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatainak kézi rögzítésével.

A tájékoztatónkban leírtakról részletesebben az Adóhatóság alábbi linken elérhető weboldalán tájékozódhat: https://nav.gov.hu/data/cms525468/A_szamlaadat_szolgaltatas_2020._julius_1_jet_l_alkalmazando_szabalyai_kibocsatoi_oldalon.pdf

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Budapest, 2020.06.11

Megjelenés előtt: Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció!

TÁMOGATÁS CÉLJA

A hamarosan elérhető konstrukció célja, hogy a panziók és szállodák átfogó megújításán és az új szálláshelyek létesítésén túl mindazon magyarországi, Budapesten kívüli szálláshelyek is támogatásban részesüljenek, amelyek a korábbi fejlesztési programokból kimaradtak. A program megvalósításával a magyarországi magánszálláshelyek túlnyomó többsége megújul. A konstrukció további célja a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó és a turisztikai vonzerők közelében található magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek általános minőségének és szolgáltatási színvonalának emelése, a szálláshely működéséből származó árbevétel által a profitabilitás és a fenntarthatóság növelése, a turisztikai szektor adófizetési képességének erősítése, az adófizetési morál javítása.

JOGOSULTAK KÖRE

Azon magánszálláshelyek, amelyek a pályázat kiírásának napján magánszálláshelynek minősülnek és azon egyéb szálláshelyek, amelyek legfeljebb 8 szobát – maximum 16 férőhellyel – szálláshelyszolgáltatás érdekében üzemeltetnek. A tervezett pályázati konstrukció keretében olyan pályázók juthatnak forráshoz, amelyek érvényes Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációval rendelkeznek.

FORRÁSKERET, TÁMOGATÁS MAXIMÁLIS ÖSSZEGE, MÉRTÉKE

A fejlesztési konstrukció keretei között rendelkezésre álló forrás: 60 milliárd Ft. Az igényelhető maximális támogatási összeg 8 millió Ft – szobánként legfeljebb 1 millió Forint összeghatárral.

PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA

Az pályázatok benyújtására elektronikus felületen lesz lehetőség, egyszerűsített igénylési eljárás keretében. A benyújtásra jogosultaknak rendelkezniük kell Ügyfélkapu hozzáféréssel.[Forrás www.kisfaludyprogram.hu]

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Összeszedtük azokat az ajánlásokat, amelyek a vendéglátóhelyek működésére vonatkoznak a járványhelyzet idején.

A 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet lehetővé teszi a vendéglátó helyek újranyitását. A vendéglátóhelyeken, így különösen az éttermekben, kávézókban, cukrászdákban, büfékben, presszókban a kerthelyiségben, illetve a teraszon már lehet tartózkodni a vendégeknek a fővárosban.

A vendéglátóhelyek biztonságos üzemeltetése érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a NÉBIH ajánlások alkalmazását javasolja betartani, amelyet az alábbiakban gyűjtöttünk össze.

Időpontfoglalás, várakozás:

• Törekedni kell a sorban állás elkerülésére. Ennek érdekében átmenetileg azoknál a vendéglátó üzleteknél, ahol erre van lehetőség, és a helyben fogyasztás ezt lehetővé teszi, javasolt az előzetes asztalfoglalás bevezetése.
• Sorban állás esetén fontos a védőmaszk viselése, ezen túlmenően ügyelni kell a biztonságos távolság (1,5 – 2 m) betartására is.

Kézmosás, fertőtlenítés:

• A vendéglátóhely bejáratánál és egyéb frekventált helyeken (pl. vendég illemhely) vírusölő kézfertőtlenítő szert szükséges kihelyezni.
• A vendég mosdóban fokozottan ügyeljenek a szappan valamint a vírusölő kézfertőtlenítő szer folyamatos utánpótlásáról.
• A kéztörléshez egyszer használatos papírtörlőt szükséges biztosítani, amelyet használat után a vendégek zárt, bélelt hulladékgyűjtőkbe dobhatnak.
• A vendéglátóhely hívja fel a figyelmet figyelmeztető táblák kihelyezésével az alapos kézmosás valamint a kézfertőtlenítés fontosságára.

Ételkínálat:

• Az új koronavírus-járványhelyzetben továbbra is a biztonságosan hőkezelt ételek étlapon tartása javasolt.
• A rendelkezésre álló információk szerint a koronavírus +60°C felett jellemzően elpusztul, ezért ajánlott a biztonságos hőkezeléssel (legalább 2 percen át tartó 72°C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75°C-ot biztosít) készíthető ételek étlapon tartása. Kiemelten fontos a zöldségek, gyümölcsök alapos folyóvizes lemosása. A nyers, kellően nem tisztítható alapanyagot tartalmazó ételek feltálalása kerülendő.

Üzemi terület:

• A felületek tisztításakor ügyelni kell a környezet vírus-mentességének a megőrzésére, a munkafolyamatok megfelelő szétválasztásával, valamint a gyakoribb fertőtlenítés bevezetésével
• Minden üzemi területen lévő kézmosóhelyen virucid hatású kézfertőtlenítőszer használata ajánlott.
• A konyhai személyzet ne érintkezzen a vendégekkel.
• Fokozottan kell ügyelni a létesítmény tisztaságára, elegendő számban és mennyiségben rendelkezésre kell, állnia vírusölő hatású (virucid) kézfertőtlenítőszernek, valamint szintén virucid hatású mosogatószernek, felület-fertőtlenítőszernek és takarítószernek.
• A fertőtlenítőszereket minden esetben a gyártó által magyar nyelven feltüntetett használati utasítás szerint, megfelelő koncentrációban és megfelelő behatási idővel kell felhasználni.
• Árufeltöltéskor, az árumozgatáshoz használt „békák”, egyéb eszközök használatakor a dolgozóknak kesztyűt kell viselniük. Utóbbi esetben, amennyiben ez nem történik meg, az eszközök fogantyúit minden használat után fertőtleníteni kell.

Biztonságos vendéglátás:

• A vendéglátóhelyeken kerülendő a svédasztalos rendszer.
• A járványügyi előírásoknak megfelelően az asztalokat a szabad térben is „szellősen” kell elhelyezni, úgy, hogy az asztalok között legalább 2 méter távolságot kell biztosítani.
• Kiemelten ajánlott a tisztítható, fertőtleníthető étlapok alkalmazása a nem tisztítható, papíralapú étlapok helyett. A papíralapú étlapok használata biztonságosabbá tehető, ha azt laponként külön műanyag borítóba helyezik, és minden használat után alkoholos fertőtlenítő kendővel áttörlik.
• Ugyancsak ajánlott, hogy az egyszerre étkezők létszámához viszonyítva csökkentsék a kihelyezett fogyasztói edények, eszközök számát, illetve kerülendő az előre terítés is.
• Fokozottan ügyelni kell az asztalokon elhelyezett „közhasználatú” eszközök (pl. só- és borsszóró, ecetes üvegek stb.) tisztántartására, fertőtlenítésére. Átmenetileg célszerűbb kis, egyéni – lehetőleg előrecsomagolt – adagok biztosításával kiváltani a használatukat.
• Az étkezések/fogyasztások közötti időben a kihelyezett eszközök, étlapok, felületek fertőtlenítőszeres tisztítása kiemelten fontos.
• Önkiszolgáló rendszerben üzemelő vendéglátó üzletek esetében az evőeszközöket, szalvétát előrecsomagolt módon szükséges kihelyezni a fogyasztók részére.
• Kenyérkosarak tisztítása, a bennük elhelyezett kendők cseréje minden használatot követően indokolt.

Személyzet:

• Az ott dolgozók kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt viselni. Vendéggel érintkező munkatársaknak maszkot és kesztyűt szükséges biztosítani.
• Az ételkészítésben, tálalásban, felszolgálásban résztvevők minimalizálják a kontaktust a fogyasztókkal.
• A kiszolgáló személyzet számára vírusölő hatású, alkoholos kézfertőtlenítőszert kell biztosítani és annak minél gyakoribb használatát meg kell követelni.
• Alapvető élelmiszerhigiéniai követelmény, hogy élelmiszerrel – mind az előállítás, mind a felszolgálás során – kizárólag egészséges emberek dolgozhatnak. Az élelmiszer kezelését végző dolgozók magas szintű személyi higiéniát kötelesek fenntartani, számukra megfelelő, tiszta öltözetet kell biztosítani.
• A higiéniai teendőkről (a dolgozók és a vendégek egészsége érdekében) javasolt oktatást tartani. Az NNK által javasolt valamennyi ponttal a dolgozóknak tisztában kell lenniük, és azt fokozottan be kell tartaniuk. Fontos az alapos, minden részletre kiterjedő oktatás, a munkafolyamatok pontos rögzítése
• A vendéglátóhely üzemeltetőjének felelőssége, hogy a dolgozók egészségi állapotát fokozottan monitorozza és betegség gyanúja esetén intézkedjen, továbbá óvja őket a túlzott igénybevételtől és a túlterheltségtől.
• Az ételek adagolása során kesztyű használata kötelező, emellett a rendszeres kézmosást, kézfertőtlenítést is meg kell követelni.
• A kiszolgáló személyzet számára vírusölő hatású, alkoholos fertőtlenítőt, vagy egyszer-használatos kesztyűt kell biztosítani. A kesztyűben történő munkavégzés esetén is legalább 2-3 óránként javasolt kézmosási szünetet tartani.
• Evés, ivás előtt és után egyaránt kezet kell mosni és fertőtleníteni.
• A főzési alapanyagok érkezésekor és az ételek kiszállítása során a gépjárművezető és a dolgozó ne érintkezzenek. A megmaradó ételek elszállítását végző gépjárművezetőre ugyanez vonatkozik.
• Az ételek, élelmiszerek szállítását kizárólag egészséges személyek végezhetik. Az élelmiszerszállítást végző dolgozók magas szintű személyi higiéniát kötelesek fenntartani, számukra megfelelő, tiszta ruházatot és vírusölő hatású, alkoholos fertőtlenítőt kell biztosítani.

Fizetés:

• Továbbra is kerülendő a készpénzzel való fizetés, lehetőség szerint a készpénzmentes (bankkártya, okos eszközök stb.) fizetést alkalmazzák. A fizettetést végző kollégák fokozottan ügyeljenek a kezük fertőtlenítésére fizetés előtt és után. A pénzkezelést és az élelmiszer kezelést, amennyiben van rá lehetőség, külön személy végezze.

Általános higiénia:

• A takarítást, fertőtlenítést végző dolgozók védőeszközökkel való ellátása szintén nélkülözhetetlen. Számukra megfelelő, virucid hatású szereket szükséges biztosítani.
• Az étterem, vendéglátóhely valamennyi helyiségének (ideértve az üzemi és a vendégek által is látogatható helyiségeket, teraszt, kerthelyiséget) szükség szerint, de legalább napi egyszeri, illetve az igénybevételtől függően akár napi több alkalommal elvégzett fertőtlenítőszeres takarítása rendkívül fontos!
• Fontos a megfelelő tisztító-, fertőtlenítőszerek kiválasztása! A szerek címkéjén minden esetben feltüntetik az alkalmazási területet, a hatásspektrumot, valamint a felhasználási utasítást, az alkalmazandó paraméterekkel együtt. A nem megfelelően megválasztott, vagy nem megfelelően alkalmazott szer álbiztonságot jelent.
• A vendégek használhatják az épületen belüli szociális helyiséget, azzal, hogy a WC-k száma alapján korlátozni szükséges az egyszerre, egyidőben a helyiségben tartózkodók számát, úgy, hogy a 1.5 méter távolság biztosítható legyen. A vendégek részére a szociális helyiségében vírusölő hatású kézfertőtlenítőszert kell kihelyezni, valamint biztosítani kell a rendszeres fertőtlenítőszeres takarítást.

Kiemelten fontos és napjában többször is fertőtleníteni kell azokat a felületeket, melyeket kézzel gyakran érintenek (ilyenek pl. az ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók stb.) Ezeknek a felületeknek a fertőtlenítésére az alkohol bázisú gyorsfertőtlenítők, illetve a virucid fertőtlenítő kendők alkalmazhatóak.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Az év végén a magasabb eredményt felmutató cégek könyvelésében sokszor feltűnik a fejlesztési tartalék, a társasági adóalap csökkentése érdekében.

Mi ez?

Az eredménytartalékból az adott évben lekötött tartalékba átvezetett összeggel csökkenteni lehet a társasági adóalapot. Kizárólag az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel módosítható az adóalap. A 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet alapján most a lekötött tartalékba átvezetett összeg 100%-ával (ez eddig korábban 50%-volt) és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forinttal (ez eddig 5 milliárd forint volt). E rendelkezéseket az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre is választhatja.

Likviditási előny

Az adóalap-kedvezmény elsődleges célja a vállalkozás beruházásainak ösztönzése. A társasági adóban a fejlesztési tartalék képzésével elsősorban likviditási előnyhöz juthatunk, hiszen az eszköz értékét továbbra is csak egyszer vonhatjuk le az adóalapból (azaz később értékcsökkenésként már nem). Ha még nem zártuk le a tavalyi évet, és van kilátásban a következő 4 évben beruházás, akkor képezzünk fejlesztési tartalékot.

Gyakori hiba

A társaságiadó-bevallásban megtörténik a lekötött tartalék miatti adóalap-csökkentés, de a beszámolóban elfelejtjük az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetni ilyenkor már nincs mód a mérleg módosítására.

Feloldása: beruházás

A lekötés évét követő 4 évben a vállalkozás által megvalósított beruházás során oldható fel a fejlesztési tartalék, a beruházás bekerülési értékének megfelelően. A feloldásnál nem szükséges, hogy új legyen az eszköz, valamint az sem, hogy üzembe helyezzék a beruházást. A Tao tv. nem nevesíti külön a beruházás fogalmát, éppen ezért a Számvi tv. szerinti definícióból kell kiindulni. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Egy eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési érték részét képezi továbbá az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt – időszakot terhelő – kamat is.

Ha elmarad a beruházás: halasztott adófizetés

A fejlesztést tartalék feloldásának időbeli korlátja is van, ami annyit jelent, hogy főszabály szerint a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházásra lehet felhasználni. Amennyiben nem történik ilyen beruházás, akkor a lekötés évében érvényes TAO szerinti mértékkel meg kell fizetni utólag az adót, késedelmi pótlékkal együtt. Az adó megfizetése a 4. évet követő év első hónapjának utolsó napjáig esedékes.

Amennyiben élni kíván az adókedvezménnyel, könyvelőjével, adótanácsadójával egyeztessen!

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2020.04.21-én kihirdetett 140/2020. (IV.21) kormányrendeletben megfogalmazott a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről.

Tájékoztatónk az alábbi témaköröket érintik:

1, Beszámoló és éves bevallások beadásának és az ahhoz kapcsolódó adóbefizetések szabályainak változása

2, Szociális hozzájárulási adót és kisvállalati adót érintő változások

3, Adóigazgatási szabályok változása

4, Idegenforgalmi adó változása

5, SZÉP kártyával kapcsolatos változások

1, Beszámoló és éves bevallások beadásának és az ahhoz kapcsolódó adóbefizetések szabályainak változása

A kormányrendelet hatályba lépése (2020. április 22.) és 2020. szeptember 30. között esedékes adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési – ideértve az éves bevallásban történő adóelőleg-megállapítási kötelezettséget is – határidő, Illetve a beszámoló közzétételi határidő 2020.május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosult.

Az alábbi éves adóbevallásokat érinti a határidő módosulás:

• Társasági adó
• Kisvállalati adó
• Helyi iparűzési adó
• Innovációs járulék
• Energiaellátók jövedelemadója

Ezen éves bevallások beadási és befizetési határideje 2020. szeptember 30, aki az új határidő előtt adja be a bevallást, annak is 2020.szeptember 30-ig kell megfizetni az adókülönbözetet. Illetve ha adó többlete keletkezik (az előlegek alapján megfizetett adó több, mint az éves számított adó) az is, 2020.09.30-al kerül jóváírásra az adófolyószámlán.

A fent említett időszakban esedékes adóelőleg beadási és megfizetési kötelezettségre általánosságban az vonatkozik, hogy az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg bevallás alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és fizeti meg az előleget, az alábbiakban részletezem:

•  Társasági adóelőleg

A 2018-as adóbevallás alapján számított adóelőlegeket kell megfizetni határidőre, ha a bevallás alapján eddig negyedévente kellet fizetnie, akkor negyedévente fizeti (tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig), ha havonta kellett, akkor most is havonta (tárgyhónap 20. napjáig) kell megfizetni az előleget az érintett időszakban.

• KIVA előleg

Az említett időszakban esedékes 2. negyedéves KIVA előleget bevallani csak a 3. negyedéves KIVA előleggel együtt kell (2020.10.20-án), viszont az előleg fizetésre nem vonatkozik mentesség, ezért 07.20-án az I. negyedévre benyújtott előleg bevallás alapján megállapított összeget kell megfizetni.

• Helyi iparűzési adó előleg

Amennyiben az adózó él a fent említett, későbbi beadási határidővel és az éves (2019-es) iparűzési adóbevallás-benyújtási – adóelőleg-bevallási – kötelezettségét 2020.09.15. után teljesíti, akkor az előző iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni 2020.09.15-ig, tehát amit 2019.09.15-én fizetett meg, azt kell 2020.09.15-én megfizetnie.

• Innovációs járulékelőleg

A Társasági adóhoz hasonlóan kell teljesíteni, a 2018-es év alapján számított előlegeket kell megfizetni határidőre.

Természetesen az adóelőlegekre mérséklési kérelmet lehet benyújtani, ha a megállapított adóelőlegek összege meghaladja a várható éves adó összegét.

2/A, Szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése:

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben – 2020. július 1-i hatállyal–

– a kifizető által fizetendő ekho mértéke 15,5 százalékra csökken,

– valamint emelkedik a főállású kisadózók havi ellátási alapja,

50.000 forint tételes adó fizetése esetén 98.100 forintról 102.000 forintra,

75.000 forint tételes adó fizetése esetén pedig 164.000 forintról 170.000 forintra emelkedik

Kisadózók havi ellátásának alapja: az az összeg, amely az egyéb ellátások igénylésekor (pl táppénz, nyugdíj, gyed stb) a főállású kisadózók tekintetében figyelembe vehető.

2/B, KIVA mértékének csökkenése

A Rendelet 2021. január 1. napjától csökkenti a kisvállalati adó mértékét 12 százalékról 11 százalékra

3, Adóigazgatást érintő leglényegesebb szabály módosítások

• Megbízható adózói minősítés nem szűntethető meg a veszélyhelyzet (és azt követő 30 nap) ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt
• A veszélyhelyzet ideje (és azt követő 30 nap) alatt egy alkalommal, legfeljebb 5 millió Forint összegű adóra maximum 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérelmezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza (elbírálási határidő 15 nap)
• Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A fennmaradó összegre a pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés nem engedélyezhető (elbírálási határidő 15 nap).

4, Idegenforgalmi adót érintő változások

A legfontosabb változás, hogy 2020.04.22-től 2020.12.31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka után nem kell idegenforgalmi adó beszedni, befizetnie,  de a be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz (kivéve, ha annak összege nulla).

5, SZÉP kártyát érintő változások

SZÉP kártyára adható összeg emelése és mentesítése

A Széchényi Pihenő kártyára utalható maximális támogatás éves összege megemelésre került, így az éves rekreációs keretösszeg is módosult. A Rendelet a SZÉP Kártyára 2020. április 22. napjától 2020. június 30. napjáig utalt béren kívüli juttatások tekintetében mentességet ad a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amit az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól

Széchenyi Pihenő Kártya Szja tv. 71. § (1)	Szép kártya formájában béren kívüli juttatásként adható összege	Adókötelezettség	Adókötelezettség
	Éves keret	2020 adóévben hatályos jogszabály alapján	2020 évi jogszabálytól eltérő rendelkezés Hatály: 2020.IV.26. – 2020.VI.30.
a.) szálláshely alszámlájára utalt támogatás (több juttatótól származóan együttvéve)	maximum évi 400 ezer forint  (korábban 225 ezer forint)	Szja: 15 % Szocho: 17,5 %	Szja: 15 %
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás (több juttatótól származóan együttvéve)	maximum évi 265 ezer forint (korábban 150 ezer forint)	Szja: 15 % Szocho: 17,5 %	Szja: 15 %
c) szabadidő alszámlájára (több juttatótól származóan együttvéve)	maximum évi 135 ezer forint (korábban 75 ezer forint)	Szja: 15 % Szocho: 17,5 %	Szja: 15 %

Rekreációs keretösszeg módosítása

ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;	800 ezer forint (korábban: 450 ezer forint)
ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;	800 ezer forintnak az arányos része a munkába töltött napokkal (korábban: 450 ezer forintnak az arányos része a munkába töltött napokkal)
ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.	800 ezer forint (korábban: 450 ezer forint)

Üdvözlettel

ÁszKönyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2020.04.21-én kihirdetett 141/2020. és a 2020.04.10-én kihirdetett 105/2020. kormányrendeletben megfogalmazott csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető állami támogatásról.

Az eddig ismert részletszabályok alapján, amennyiben egyidejűleg megfelel az alább részletezett feltételeknek a munkavállaló és a munkáltató az alábbi kedvezményt érvényesíthet:

A támogatás számításakor a munkavállaló nettó bérével kell számolni. A csökkentett munkaidő legalább 25%-a és legfeljebb 85%-a lehet a munkavállaló eredeti munkaidejének. A kieső munkaidőnek a 70%-ra lehet állami támogatást igényelni.

A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy a munkáltató terhe lesz a munkavállaló részmunkaidőre jutó bére, valamint a kieső munkaidőre jutó nettó bér 30%-a (ami az eredeti teljes munkabér 15%-a), ha a kieső munkaidő az 50%-ot nem haladja meg, vagy ha a munkáltató vállalja ennek a kifizetését.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama három hónap.

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.

Információink szerint a támogatás májustól igényelhető.

A példánkat a bruttó 161.000 (nettó 107.065 forint, összes munkáltatói költség 191.590 forint) forintnak megfelelő minimálbér összegével kalkuláltuk.

Példa:

25%-ra csökkentett (2 órás) részmunkaidőre fizetett bér	bruttó	40.250 Ft/hó	nettó	26.766 Ft/hó
A támogatás a kieső munkaidőre jutó nettóbér 2 órás részmunkaidő esetén	nettó	80.299 Ft/hó	70%-a	56.209 Ft/hó
A munkavállaló nettó díjazása				82.975 Ft/hó
Összes nettó bér csökkenés				24.090 Ft/hó
A munkáltató összes költsége		47.898 Ft/hó
Összes munkáltatói költség csökkenés		143.692 Ft/hó

51%-ra csökkentett (4.08 órás) részmunkaidőre fizetett bér	bruttó	82.110 Ft/hó	nettó	54.600 Ft/hó
A támogatás a kieső munkaidőre jutó nettó bér 4.08 órás részmunkaidő esetén	nettó	52.462 Ft/hó	70%-a	36.720 Ft/hó
Egyéni fejlesztési időre járó díjazás	bruttó	23.677 Ft/hó	nettó	15.745 Ft/hó
A munkavállaló nettó díjazása				107.065 Ft/hó
Összes nettó bér csökkenés				0 Ft/hó
A munkáltató összes költsége		125.887 Ft/hó
Összes munkáltatói költség csökkenés		65.703 Ft/hó

A bértámogatás igénybevételének feltételei:

A munkavállaló részéről:

• nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020.03.11) munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
• a támogatás igénybevételekor vállalja:
  • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
  • azt, hogy a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
  • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében, a támogatás időtartama alatt vagy azt követően 2 évében belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
• a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,

A munkaadó részéről:

• A támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja – ide értve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is- a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25 százalékát elérő, de a 85 százalékát meg nem haladó részmunkaidő.

• legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
• megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
• nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és

• a támogatás igénybevételekor vállalja:

• a létszámtartási kötelezettséget azokra a munkavállalókra, akikre támogatást igénybe vett a támogatás időtartamára, valamint további 1 hónapig:
  • azt, hogy a támogatás ideje alatt –a támogatott munkavállaló tekintetében – rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
  • azt, hogy a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
  • azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló eredeti (2020.03.11 előtti) alapbérét, abban az esetben, ha a csökkentett munkaidő 51% vagy afölötti.
  • Ha a csökkentett munkaidő 51% vagy afölötti, erre, mint egyéni fejlesztési időre jutó munkabért fizet.

Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a (munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben történő foglalkoztatás) 

A támogatás nyújtható a 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (munkaerő-kölcsönzés) foglalkoztatáshoz.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020.03.11) szerinti alapbér személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be. Az azonos telephelyen foglalkoztatott munkavállalók részére egyszerre kell benyújtani a kérelmet.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be. 

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

A kormányhivatal

• a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását és a rendelet erejénél fogva határozattal módosítja a még nem módosított munkaszerződéseket;
• határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
• ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
• ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

Megszűnik a támogatás, ha:

• a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
• a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
• a munkaadó
  • a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
  • a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
• a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
• a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt. 

A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a támogatás lejártát követően kerül sor. A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható, kivéve, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg. 

A 47/2020 Korm. rendelet munkajogi szabályainak kiegészítése (104/2020. Korm. rendelete)

 – a munkáltató elrendelhet legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet;

– munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet 24 havi időtartamra meghosszabbíthatja,

– az Mt. munkaidőre (99. §) és pihenőidőre (104–106. §) vonatkozó rendelkezéseitől nem lehet eltérni

– az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet alkalmazni.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

A Csetneki Ügyvédi Társulás, Dr. Mayer Balázs munkajogi szakjogásszal együttműködve áttekintette a 103-104-105/2020. (IV.10.) Korm.rendeletek munkajogi vonatkozású szabályait, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

I. Általános munkajogi rendelkezések

A különleges jogrend fennállta alatt munkaidőkeret 24 hónapra is elrendelhető, továbbá a veszélyhelyzet előtt már elrendelt munkaidő-keret a fenti időtartamra meghosszabbítható. E rendelkezéssel a jogalkotó nyilvánvaló célja, hogy a foglalkoztatás, ezen belül a munkaidő-beosztás szabályai rendkívüli rugalmasságot biztosítsanak a Munkáltatónak. Ennek alapján akár az is lehetséges, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatti alacsonyabb munkavállalói igénybevétel (foglalkoztatás) hosszabb távon kompenzálható legyen nagyobb igénybevétellel (foglalkoztatással) úgy, hogy szerződés szerinti munkaidő akár 24 hónapos munkaidő-keret átlagában legyen teljesíthető.

A Korm.rendelet azonban azt is rögzíti, hogy a fenti, hosszabb munkaidő-keret elrendelése esetén is meg kell tartani a munkaidő-beosztás általános szabályait, vagyis:

• a napi és heti munkaidő maximuma (12-48 óra, készenléti jellegű munkakörben megállapodással 24-72 óra)
  • napi pihenőidő mértéke (11 óra)
  • heti két pihenőnap, (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 6 egybefüggő munkanap után 1 nap pihenőidő)

II. Részmunkaidős foglalkoztatás állami támogatása („Kurzarbeit”)

A sajtóban már megjelentekkel összhangban egy új állami támogatási forma vehető igénybe a veszélyhelyzettel összefüggő részmunkaidő esetén az alábbiak szerint.

1. A támogatás feltételei

a) Munkavállalói oldalról:

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, és
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll, és
• nem tölti a felmondási idejét,
• A munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja
  • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és
  • hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
  • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól

b) Munkáltatói oldalról:

• a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében

csökkentett munkaidő:

• a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint
• háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő,
• amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú
• a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, indokait, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését
• hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek
• a veszélyhelyzettel összefüggésben a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerített
• legalább hat hónapja működik
• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában
• a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került. (Vagyis feltehetően az I. pontban foglaltak alkalmazása a támogatás igénybevételét kizárja – de ennek pontos és hivatalos értelmezésére még várunk)
• a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja
• a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig,

létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására. Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából valamennyi telephelyét együttesen kell figyelembe venni.

• azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,
• azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak
• azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját
• azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet. (ENNEK ÉRTELMEZÉSE MÉG KÉRDÉSES)
• nem áll fenn a munkáltatóval szemben visszakövetelhető foglalkoztatási támogatás
• munkáltató nem áll jogutód nélküli megszűnésre irányuló, vagy fizetésképtelenségi eljárás alatt (felszámolás, végelszámolás, csődeljárás)

c) Egyéb feltételek:

• A munkavállaló és a munkaadó vállalja, hogy a csökkentett munkaidőben, vagy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. (Ennek pontos értelmezésére még várunk.)
• Nem nyújtható támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (pl. eltérő munkakör) és munkaerő-kölcsönzés esetén sem.

2. A támogatás tartalma

• A Kormányhivatal állapítja meg és nyújtja a támogatást.
• A támogatás hónapokban állapítható meg.
• Időtartama három hónap.
• A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
• A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
• A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
• A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
• A támogatás köztehermentes.

3. Eljárási szabályok

• A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható.
• A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
• Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Ugyanazon munkavállaló vonatkozásában csak egy telephely vonatkozásában nyújtható be kérelem.
• A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti telephelynek megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
• A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását
• Határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról
• Ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
• A támogatás időtartama és a létszámtartási kötelezettségre vonatkozó idő lejártát követő egy hónap elteltével kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókkal együtt nyújtható be újabb kérelem.

4. A Támogatás megszűnése

Megszűnik a támogatás

• ha a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri
• ha a munkavállal munkaviszonya megszűnik, vagy ha a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
• ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül
• ha a munkaadó a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget
• ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül
• ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

Amennyiben a munkaadó a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a nem teljesítés arányában befizetési kötelezettsége keletkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számára.

A Munkavállaló a támogatás összegét visszafizetni köteles, amennyiben az bármely okból nem lett volna megállapítható.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

A Csetneki Ügyvédi Társulás áttekintette a 102/2020. (IV.10.) Korm.rendeletek szabályait, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A szabályok a cégek működését hivatottak biztosítani akadályoztatás, korlátozás esetén. Egyrészt a legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés) könnyített döntéshozatalára tartalmaznak szabályokat, másrészről az ügyvezetés hatásköreit bővítik.

Alapvetően két részre lehet osztani a szabályokat:

• egyrészről néhány általános könnyítés, amely a veszélyhelyzet ideje alatt bármikor alkalmazható, akkor is ha a döntéshozó szerv nem akadályozott;
• másrészről, amelyek kötelezően alkalmazandóak, amikor a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozások miatt akadályozott a döntéshozatalban (erre az esetre vonatkozik a rendelet szabályainak többsége);

Mint látható majd az új szabályok számos kérdést vetnek fel, új folyamatok és eszközök alkalmazását igénylik az ügyvezetéstől és a tagoktól, így a törvényes működésének kialakítása érdekében javasolt ügyvéd (táv)tanácsadását igénybe venni!

I. Általános könnyítések a veszélyhelyzet idejére

Ezek a szabályok a veszélyhelyzet ideje alatt további feltétel nélkül, azaz jelenleg is alkalmazhatóak:

1. Legfőbb szerv döntésének módozatai

Erre vonatkozóan fő szabály szerint továbbra az eddigi lehetőségek irányadóak. A legfőbb szerv döntése meghozható

1. hagyományos ülés tartásával, személyes jelenléttel; vagy
2. ha az alapító okirat kifejezetten engedi, akkor ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal, ahol a szavazásra felhívást az ügyvezetés postai úton, vagy e-mailben elektronikus aláírással küldheti ki, a szavazatot pedig a jogi személy tag azonos módon, a természetes személy tag egyszerű e-mailben is leadhatja; vagy
3. ha az alapító okirat azt kifejezetten lehetővé teszi, és szabályait is meghatározza, akkor elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével.

• Ügyvezetés, igazgatóság kommunikációja a tagokkal

A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is (pl. meghívó, írásbeli határozati javaslatok) – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik. 

Jelenleg Magyarországon minősített elektronikus aláíró tanúsítvány:

• a Microsec e-Szignó (www.e-szigno.hu); és
• a Netlock részéről (www.netlock.hu)

igényelhető.

Amellett, hogy ezen lehetőség alkalmazásához az ügyvezetésnek elektronikus aláírással kell rendelkeznie, meggyőződésem szerint tájékoztatni kell e-mailben az eddig ilyen elektronikus dokumentumokat adott esetben nem használó tagot az e-mailben, hogy az elektronikus aláírással ellátott csatolmányt milyen – ingyenes – szoftver letöltése után tudja megnyitni.

• Tagok jognyilatkozata a társaság felé

Ez tekinthető az igazi újdonságnak! A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel, amely írásbeli nyilatkozatnak minősül:

1. ha a tag maga is jogi személy, abban az esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni;
2. természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Azaz egy egyszerű e-mailben is válaszolhat, leadhatja szavazatát, amennyiben beleírja személyi azonosító adatait (álláspontom szerint: név, lakcím, anyja neve, születési hely és idő, esetleg személyi igazolvány szám, bár arra véleményem szerint adatvédelmi okokból nincs szükség).

• Igazgatóság és felügyelőbizottság döntése videóhívással és e-mailben:

Az ügyvezető testület (pl. igazgatóság, kuratórium), felügyelőbizottsága, audit bizottság, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerv (a továbbiakban együtt: testület)

1. üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy
2. más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy
3. írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.

Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel.

Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Fontos tisztázni, hogy ez az általános lehetőség NEM a tagok döntéshozó szervére (pl. taggyűlés, közgyűlés) vonatkozik!

Kiegészítő szabályok:

• Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra figyelemmel egy személy is jogosult.
• Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg (kivéve visszahívása, vezető tisztségviselő halála, jogutód nélküli megszűnése, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása; vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte), és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.
• Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében, ha a tulajdonos vagy az állami tulajdonosi joggyakorló által jelölt testületi tag nem tud az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt eljárni, a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló jogosult a testületbe helyettesítő tagot jelölni azzal, hogy a helyettesítő tag a testületi tag akadályoztatásának vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig járhat el a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló döntésének megfelelően.

II. Legfőbb szerv objektív akadályoztatása esetén alkalmazandó szabályok

Ezek a szabályok akkor alkalmazhatóak, mégpedig kötelezően alkalmazandóak, ha a jogi személy döntéshozó szerve (pl. taggyűlés, közgyűlés) vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet akadályozott a döntéshozatalban.

Mikor akadályozott a döntéshozó szerv?

NEM tisztázza sajnos a rendelet, hogy mikor minősül a döntéshozó szerv akadályozottnak a döntéshozatalban. Ennek eldöntése azonban kritikus kérdés, hiszen amennyiben nem az, abban az esetben ezek a speciális szabályok nem alkalmazhatóak, míg ellenkező esetben kötelező őket alkalmazni.

Véleményem szerint abból célszerű kiindulni, hogy a jogszabály

• kimondottan kijárási korlátozásra vonatkozó előírás miatti,
• „akadályoztatás” esetére rendelkezik,
• rendkívüli hatásköri és eljárási szabályokról,
• esetileg korlátozva a tagok döntéshozó szervének, így a tagoknak a jogait,
• esetileg kibővítve a menedzsment hatásköreit,
• célját tekintve a jogi személy működését és
• feltehetően a tagok részvételi jogát egyszerre biztosítandó.

Ebből adódóan minden bizonnyal objektív akadályoztatás esetére vonatkozik, amikor jogszabály általi kijárási korlátozás, vagy hatósági-közigazgatási döntés miatt nem lehet összehívni a legfőbb szervet. Ilyen lehet a jelenleginél (amikor fontos okból még el lehet hagyni a lakhelyet) szigorúbb általános kijárási tilalom, vagy karantén.

Másik kérdés, hogy mikor, hány tag akadályoztatása esetén minősül akadályozottnak maga a döntéshozó szerv (pl taggyűlés). A legtöbb jogi személy esetében ugyanis megismételt taggyűlés esetén a jelenlévők számától függetlenül határozatképes a taggyűlés, azaz objektíve akár egy tag akadályoztatásának hiányában is működőképes a legfőbb szerv. Amennyiben viszont a tag részvételi jogainak biztosítása szempontjából közelítjük, akkor viszont akár egyetlen tag akadályoztatása sem jelent eltérő helyzetet a tagok többségének akadályoztatásánál. Ezt érezzük a rendelet szempontjából a leghomályosabb kérdésnek. Ennek feltehetően jogalkotói pontosítására lesz szükség.

Végül a ki dönti el kérdés megválaszolása talán a legegyszerűbb. Gyakorlati megközelítéssel az ügyvezetés, akinek a feladata a legfőbb szerv összehívása és működtetése. A veszélyhelyzet idején nem valószínű, hogy a tagok törvényességi felügyeleti eljárásban vagy a határozattal szembeni bíróság általi felülvizsgálat iránti polgári perben hatékonyan (időben) felül tudnak vizsgáltatni egy ilyen döntést. A veszélyhelyzet lejártát követően pedig amúgy is a legfőbb szerv dönt a határozat hatályban tartásáról. Természetesen azért nem kizárt a kisebbségben maradt tagok által a döntés megtámadása bíróság előtt, és kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését is. A bíróság utóbbi esetben jogszabálysértés, így például akadályoztatás hiányában hozott rendkívüli ügyvezetői döntések esetén soron kívül dönthet a döntés alkalmazásának felfüggesztéséről.

Bizonyos esetekben, mint azt alább kifejtjük, maga a rendelet ad arra lehetőséget, hogy tagok blokkolják az ügyvezetői döntést.

A legfőbb szerv objektív akadályoztatása esetére két irányba fut tovább a szabályozás.

1. Legfőbb szerv működésének alternatív módjai

Az alábbi eljárásrendeket kell és lehet alkalmazni a legfőbb szerv döntéshozatalára,

• ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő és a döntéshozó szerv határozatképessége alábbiak szerint biztosítható; vagy
• ha a jogi személy tagjainak száma az öt főt meghaladja, de tíz főt nem haladja meg és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik; vagy
• ha a jogi személy tagjainak száma a tíz főt meghaladja és a jogi személy ügyvezetése – vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt kezdeményezi.

1. Döntéshozatal módozatai

A jogi személy döntéshozó szervének ülése NEM tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Értelemszerűen ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve (vagy más szerve) ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt az nem alkalmazható.

A döntés meghozható

1. ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal
2. ülés tartásával, de csak a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével

abban az esetben is, ha az alapító okirat azt nem teszi lehetővé.

Ha a jogi személy létesítő okirata ezek szabályairól nem, vagy a Korm. rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok (!?) gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult.

Bizonyos garanciális részletszabályokat tartalmaz a Korm. rendelet is:

1. a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni;
2. a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, és
3. a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
4. elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
   1. meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
   1. ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
   1. a vezető tisztségviselő az ülésről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az ülés megtartásának körülményeit, a résztvevő tagok adatait
5. ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
6. a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
7. a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,

[Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.]

• a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
• a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
• a tag a szavazatát az I.3. pontban meghatározott módon is megküldheti (jogi szamély tag elektronikus aláírással; természetes személy tag e-mailben),
• felügyelőbizottság tagokat, könyvvizsgálót a tagokkal azonos módon kell tájékoztatni, és az észrevétel lehetőségét biztosítani;
• a jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatal menetével összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Bár álláspontom szerint nem igényelt volna rendkívüli szabályozást, de a jogszabály – feltehetően inkább tájékoztatóm jelleggel – tartalmazza, hogy ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van – ideértve az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt is -, a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag vagy alapító írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

• Ügyvezetés, igazgatóság kommunikációja a tagokkal

[lsd I.2. pont]!

• Tagok jognyilatkozata a társaság felé

[lsd I.3. pont]!

• Igazgatóság és felügyelőbizottság döntése videóhívással és e-mailben

[lsd I.4. pont]!

• Ügyvezetői „kormányzás”: ügyvezető saját hatáskörben hozott határozata

A tagok döntéshozó szervének fentiekben kifejtett akadályoztatása esetén az alábbi eljárásrendeket kell és lehet alkalmazni a legfőbb szerv döntéshozatalára,

• ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő és a döntéshozó szerv határozatképessége az A) pontban meghatározott módon NEM biztosítható; vagy
• ha a jogi személy tagjainak száma az öt főt meghaladja, de tíz főt nem haladja meg és a szavazatok többségével rendelkező tagok az A) pontban meghatározott módon való döntéshozatalt NEM kérik;
• ha a jogi személy tagjainak száma a tíz főt meghaladja és a jogi személy ügyvezetése – vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt saját döntése alapján NEM kezdeményezi.

Előbbi esetekben ügyvezetés határoz (a továbbiakban: „megengedett döntés”)

• a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,
• az adózott eredmény felhasználásáról és
• az amúgy a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben,
• az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozataláról.

Tárgyi korlátozás:

• a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
• a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
• a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
• korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet

[kft és zrt. a jegyzetttőke Ptk. szerint kötelező leszállításáról a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen/közgyűlésen köteles dönteni]

Eljárási korlátok:

• A jogi személy ügyvezetése megengedett döntést csak akkor hozhat, ha
• a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak,
• ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
• Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak;
• A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az a jogi személy ügyvezetése határoz.
• Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
• Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság ügyvezetése a megengedett ügyekben csak akkor dönthet, ha a döntéshozatalra előzetesen felhatalmazást kapott az állami tulajdonostól vagy a tulajdonosi joggyakorlótól.

Kiegészítő szabályok:

• A jogi személy ügyvezetésének megengedett döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható.
• A jogi személy ügyvezetése döntéséért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (Ptk. 3:24. §).
• A döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
• A jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, az ügyvezetői döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

[A rendelet Nyrt-re és társasházakra vonatkozóan is tartalmaz speciális rendelkezéseket, amely azonban jelen cikknek nem tárgya.]

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.