Tisztelt Ügyfelünk!

Ezúton szeretnénk röviden tájékoztatni Önt a tárhely fogalmáról, a különböző tárhelyek közötti különbségekről, illetve a KÜNY-tárhelyre, és a Cégkapura érkező üzenetek kézbesítési rendjéről.

Ahhoz, hogy egy egyéni vállalkozó vagy egy társaság hivatalos formában dokumentumokat, bevallásokat, egyéb üzeneteket küldhessen elektronikusan az egyes hivataloknak (és fogadhasson is tőlük levelet), biztonságos tárhellyel kell rendelkeznie*. Erre a célra kizárólag a NISZ Zrt. által ingyenesen biztosított tárhely használható, mely kétirányú kommunikációra alkalmas (küldés-fogadás), és a jogszabályokban meghatározott módon titkosított kommunikációt tesz lehetővé. A tárhely automatikusan képződik, amikor egy magánszemély ügyfélkapus hozzáférést kap (Kormányhivatalokban igényelhető), vagy egy gazdasági társaság megalakulást követően regisztrál a Cégkapu szolgáltatásba.

A tárhelynek 3 fő típusa van:

• KÜNY-tárhely (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tárhelye): magánszemélyek, egyéni vállalkozók részére,
• Cégkapu: gazdasági társaságok részére (Kft., Bt., Zrt., Kkt., stb.),
• Hivatali kapu: hivatalok részére (NAV, Önkormányzatok, NEAK, Végrehajtó Irodák, Rendőrkapitányságok, közüzemi szolgáltatók, Kamarák, Kormányhivatalok, stb.)

Arról, hogy a tárhelyre üzenet érkezett, az ügyfél regisztrációkor megadott e-mail címére értesítést kap. Azon a napon, amikor az ügyfél a tárhelyére belépve letölti az üzenetet, az irat kézbesítettnek minősül. A küldemény letöltéséről a szolgáltató igazolást állít ki és megküldi a feladó részére. Amennyiben ugyanazon irat több címzett részére is megérkezik, a kézbesítés joghatásai az első megnyitás időpontjához kapcsolódnak.

Az irat átvételére az értesítő e-mail kiküldésétől számítva 5 munkanapot biztosítanak. Ha a címzett a küldeményt ezen időn belül nem veszi át (nem tölti le), akkor az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap e-mail-en. Letöltés hiányában a második értesítést követő 5. munkanapon beáll a kézbesítési vélelem, azaz az irat akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett azt nem olvasta el.

A tárhelyre küldött iratok 30 napig maradnak elérhetőek, ezt követően automatikusan törlődnek. Amennyiben szeretnénk megőrizni ezeket az üzeneteket, át kell azokat helyezni a tartós tárba. A tartós tárban lévő iratok korlátlan ideig megőrizhetők, amennyiben nem haladják meg a tárhely méretét. Ez KÜNY-tárhely esetén 30 MB, Cégkapu esetén 300 MB.

A legtöbb Ügyfelünk esetében a KÜNY-tárhelyre, illetve a Cégkapura érkező üzenetek jelentős hányada a NAV-tól érkezik. A következő táblázatban megpróbáljuk röviden felvázolni, hogy a NAV milyen logika szerint dönt a címzettekről, amikor elküld egy-egy üzenetet.

*Magánszemély esetében továbbra is van lehetőség dönteni, hogy milyen módon szeretne kapcsolatot tartani a hivatalokkal: postai úton, e-mail-ben, vagy KÜNY-tárhelyen keresztül.

NAV címzési logika

Több eljárni jogosult meghatalmazott esetén a NAV az iratot az adózó által előzetesen kijelölt meghatalmazottnak küldi.
Kijelölés hiányában a NAV választ az azonos joggal rendelkező meghatalmazottak közül (akár többet is).

Kézbesítési prioritás:

1. Van-e az adott ügyre eseti meghatalmazott?
2. Van-e az adott ügynek előzmény irata, és az kinek a tárhelyére érkezett?
3. Van-e átvételre kijelölt személy?
4. Van-e állandó meghatalmazott?
   (elsődleges az eljárásra jogosító szűkebb körű meghatalmazás, illetve az időben legkésőbb bejelentett)
5. Amennyiben a fentiek közül mindre nemleges a válasz, akkor a címzett az Adózó.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Elfogadta az Országgyűlés, így 2022. január 1-jétől lép életbe a 25 év alattiak adómentessége.

Nem eredményez korlátlan alanyi adómentességet, hanem azt jelenti, hogy a 25. életévét be nem töltött magánszemély egyes, a törvény által felsorolt, munkavégzéssel szerzett jövedelmeit meghatározott értékhatárig adóalapcsökkentő kedvezményként veheti figyelembe, míg az értékhatárt meghaladó, továbbá minden más adóköteles (bérbeadásból, magánszálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, osztalék és más külön adózó, valamint az ekhós) jövedelmek tekintetében a fiatal esetében is fennmarad az adókötelezettség.

Levonhatja viszonyt az összevont adóalapjából a bérnek minősülő jövedelmeket: pl. munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, tartalékos katonai szolgálatból származó és a nevelőszülőként megszerzett jövedelmet, illetve az álláskeresési járadékot.

Adómentesek továbbá olyan egyéb jövedelmek is, mint gazdasági társaság tagjaként személyes közreműködéssel vagy ügyvezetőként szerzett anyagi juttatás, az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme.

Az adómentes jövedelemnek azonban van felső értékhatára: az adóévre vonatkozóan a KSH által minden évben közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. A kedvezmény havi szinten 40 ezer forintos, éves szinten fél millió forintos jövedelemtöbbletet jelenthet egy átlagos keresetű fiatal számára.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Ha bármely adózó önhibáján kívül nem tud eleget tenni a törvényben előírt határidőben (május 31.) adóbevallási, valamint az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségének, akkor lehetőség van az igazolási kérelem előterjesztésére, hogy kimentse a mulasztást, és ezáltal mentesüljön a mulasztás miatti szankciók alól.

Beadható az igazolási kérelem a társasági adó, a kisvállalati adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója, továbbá a transzferár-dokumentáció esetében.

Ezen igazolási kérelem elbírálása egyszerűsödik abban az esetben, ha a COVID-19 járvány akadályozta a kötelezettségek teljesítését és a bevallás, valamint a kapcsolódó befizetés legkésőbb június 30-ig beérkezik. Az igazolási kérelmet az adóbevallás pótlásával egyidejűleg kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben kérni kell a késedelmi pótlék megfizetése alóli mentesülést is vagy a pótlék felszámítása után fizetési kedvezményi kérelmet lehet benyújtani.

Az igazolási kérelemnek nincs előírt formája, de a NAV a honlapján közzétett mintával segíti annak előterjesztését. Ha a NAV az igazolási kérelemnek helyt ad, az egyenértékű az eredeti határidő betartásával.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2021. évi NAV Online Számlaadatszolgáltatást
(Online Számla 3.0) valamint az elektronikus számlázást érintő fontosabb változásokról.

NAV Online Számlaadatszolgáltatás

Az alábbi változásokkal kapcsolatban jellemzően azon társaságoknak van teendőjük, melyek számlakibocsátási kötelezettségüket kézi számlatömbbel teljesítik. Az elektronikus számlázót használó ügyfeleinknek ez nem jelent plusz kötelezettséget, mivel a számlázó program kezeli a változásokat.

2021.01.01-től kezdődően az alábbi néhány ritka kivételtől eltekintve minden olyan ügyletről adatot kell szolgáltatatni, amiről számla kerül kiállításra.

Az alábbi ügyletekről nem kell adatot szolgáltatni:

• belföldi teljesítési helyű Közösségen belüli termékbeszerzésről és a termékimportról;
• nem belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról,
  ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalany
  kötelezett;
• nem belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha
  az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséhez egy másik
  tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe;
• belföldi adóalany által az Áfa tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában
  teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő,
  igénybevevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket
  beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
• belföldi vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az Áfa tv. területi hatályán
  kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha az
  adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer
  használatával tesz eleget;
• az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet teljesítő
  adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nem
  belföldön található;
• a Magyarországról teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó
  döntése nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik
  adófizetési kötelezettség;
• kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról

További fontosabb változások:

• számlaadat-szolgáltatási rendszerben a magánszemélynek kiállított számláknál azt a tényt,
  hogy magánszemély a vevő külön jelölni szükséges, annak érdekében, hogy a
  számlaadatszolgáltatási rendszerben ne kerüljön továbbításra a magánszemélye neve és
  címe.
• Az új verzióban kibővültek az adómentességeknek, hatályon kívüliség eseteinek a jelölései. Az
  adatszolgáltatásban ezeket meg kell adni kóddal és a számlán szereplő szöveggel is

Számlafeldolgozás támogatása

A 3.0 verzióban megjelentek számlafeldolgozást támogató adatok, melyek kitöltése opcionális. Itt
meg lehet adni például a megrendelésszámot, szerződésszámot, beszállító kódját, szállítólevél
számot, GLN számot stb. Ezzel a megoldással a számla feldolgozási folyamatok hatékonyabbá
tehetőek.
A változásokról bővebben a NAV hivatalos honlapján tájékozódhat az alábbi linken:
https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlakibocsatok_sz20201231.html
https://nav.gov.hu/data/cms532501/Czondor_Szabolcs___Online_Szamla_3.0.pdf

Elektronikus számlázás archiválása

Az elektronikus számlázás lehetőségei (az elektornikus számlák archiválását érintően) kibővültek az új 3.0-as verziótól kezdődően, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az elektronikus számla kiállításához
a számlát befogadó félnek továbbra is előzetesen hozzá kell járulnia (ez változatlan), így aki nem szeretne elektronikus számlát befogadnia továbbra sincs semmi teendője.
Az elektronikus számlák archiválására az Online számla rendszer új verziója kétfajta megoldást is nyújt.

• A számlázási folyamatban létrejön egy elektronikus számla dokumentum, melynek hash
  kódja bekerül az adatszolgáltatásba. Ebben az esetben az adatszolgáltatás és az elektronikus
  számla elválik egymástól, két külön dokumentumról beszélünk.
• Az adatszolgáltatás önmagában lehet hiteles elektronikus számla is (elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás).

Ez utóbbi megoldásnak (elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatásnak) van néhány
korlátja, tehát nem alkalmazható a következő esetekben:

• a vevő nem adóalany
• a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML állományának mérete a kiállítást követően a 10 Mb-ot meghaladja, ezért a kiállított számlához képest összevont tételsorokat tartalmaz az adatszolgáltatás
• a számlával egy tekintet alá eső okirat olyan számla adattartalmát módosítja vagy érvényteleníti, amelyről az adatszolgáltatás nem elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás szerint történt

A fenti két megoldás az előnyök maximalizálása érdekében kombinálható is.

Az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás esetén az archiválási kötelezettség az alábbiak szerint alakul az eladónál és a vevőnél:

Eladó:

Az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatás esetében is a számla kibocsátójának felelőssége és kötelessége a számla XML-ek megőrzése (annak ellenére, hogy az a NAV online számla rendszerében is megtalálható).

Vevő:

A vevőnek lehetősége van az Online Számla rendszerből letölteni az elektronikus számlának minősülő adatszolgáltatást. Ebben az esetben az Online Számla rendszerben letöltött XML-re és hash kódra
vonatkozik a megőrzési kötelezettsége.

Üdvözlettel

Ász Könyvelő Iroda Kft.

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2021.01.01-től hatályos módosítás alapján, amennyiben kifizetőnek minősülő vállalkozás juttat olyan kisadózó vállalkozásnak bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A kapcsolt vállalkozási viszonyt a Társasági adóról szóló törvény definiálja, amely alapján több módon is létrejöhet a kapcsoltság. Ezek közül a leggyakoribb, amikor a KATA-s egyéni vállalkozó vagy társaság többségi tulajdonosa megegyezik a számlabefogadó vállalkozás többségi tulajdonosával, esetleg az ügyvezetés egyezősége (egyéni vállalkozás kivételével) teremti meg a kapcsoltságot.

Azonban a Társasági adó törvény vonatkozó paragrafusa alapján bizonyos esetekben a közeli hozzátartozó is kapcsoltságot eredményezhet. Erre példa a teljesség igénye nélkül:

• Katás egyéni vállalkozás és a közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozás
• Katás egyéni vállalkozás + közeli hozzátartozó és az ő többségi tulajdonában álló vállalkozás

Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

A fentiek miatt kérjük Ügyfeleinket, amennyiben olyan KATA-s vállalkozástól fogad be számlát, amelyben:

• közvetlen vagy közvetett tulajdonosként érintett a számlabefogadó társaság tulajdonosa és/vagy
  annak közeli hozzátartozója,
• amelynek ügyvezetése azonos a számlabefogadóéval
  úgy azt írásban jelezzék könyvelőjüknek az ügylet megfelelő adókezelése miatt.

Ennek elmaradása esetén a Könyvelőiroda nem vállalja a felelősséget az elmulasztott adóbevallási és befizetési kötelezettségből eredő szankciókért.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (új Art.) bevezette a 216. §-a szerinti feltételes adóbírság-kedvezmény érvényesítésének feltételei

• az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogról történő lemondás és
• az előírt adókülönbözet esedékességig történő megfizetése.

A fellebbezési jogról történő lemondásnak a következők szerint kell eleget tenni:

• legkorábban az elsőfokú határozat átvételével egyidejűleg, legkésőbb a fellebbezési határidő utolsó napján tehető meg – szóban bejelentett vagy postára adott, illetve elektronikus úton elküldött lemondó nyilatkozatban;
• a lemondó nyilatkozatot legkésőbb a fellebbezési határidő végéig el kell juttatni az adóhatósághoz;
• a fellebbezésről történő lemondásnak a teljes határozatra kell vonatkoznia, mivel a kedvezmény egyes megállapításokra nem érvényesíthető;

Az elsőfokúhatározatban előírt adókülönbözetnek az esedékességig történő maradéktalan megfizetése érdekében a következők szerint kell eljárni: 

• az elsőfokú határozatban előírt összes adókülönbözetet meg kell fizetni – amennyiben van ilyen – azt is, amely után nem szabtak ki adóbírságot;
• az adókülönbözetet megállapító elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, azaz az eredeti esedékességig kell a megfizetést teljesíteni, akkor is, ha részletfizetést vagy fizetési halasztást kért, illetve kapott az adózó;
• az adókülönbözetet az adott adónemre történő befizetéssel vagy átvezetéssel, adókülönbözettel érintett adónemen fennálló túlfizetés beszámításával lehet rendezni;
• az adókülönbözet megfizetésekor (ha a választott adófizetési módnál lehetőség van rá) a „Közlemény” rovatban szükséges az elsőfokú határozat iktatószámának megadása;
• átvezetés hiányában a más adónemen fennálló túlfizetés vagy éppen az elsőfokú határozatban más adónemben az adózó javára megállapított adókülönbözet nem vehető figyelembe az adókülönbözet megfizetéseként.

Amennyiben az adózó úgy dönt, hogy mégsem kíván fellebbezni, de nem is mond le annak lehetőségéről, vagyis ha a fellebbezési határidőben passzív marad, akkor viszont – bár később felügyeleti intézkedés iránti kérelmet még benyújthat – a feltételes adóbírság-kedvezménytől elesik.

A feltételes adóbírság-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó formanyomtatványok (fellebbezésről lemondás) a NAV honlapjáról letölthetők. A feltételek teljesítése esetén a kedvezmény automatikusan – külön kérelem benyújtása vagy bármilyen eljárás lefolytatása nélkül – jár, erről az adóhatóság nem is értesíti külön az adózót.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Az Országgyűlés kedden 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak. A szabályozás célja, hogy a nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő szülőknek, az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak a jövő év első felében továbbra se kelljen eleget tenniük a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségüknek.  A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy határozzon meg egy olyan mutatószámot, amelynek segítségével a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknál is meghosszabbíthatóvá válik a hiteltörlesztési moratórium. A moratórium változatlanul a 2020. március 18. előtt kötött szerződésekre vonatkozik. A meghosszabbításból kimaradókra pedig hitelfelmondási tilalom érvényes a jövő év közepéig!

A babaváró kölcsönök esetében az állami garancia kezességvállalási díját a fizetési moratórium időtartama alatt elengedik, az adósoknak nem keletkeznek költségei a halasztás miatt.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

A halasztás lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

A NAV minden, az adózók által bevallott, terhére kiszabott, esetlegesen ellenőrzéssel megállapított kötelezettségről és a teljesített befizetésekről adónemenkénti részletezésben egy áttekinthető nyilvántartást, adószámlát vezet. Az adószámla adónemenkénti vagy mindösszesen egyenlege lehet túlfizetéses vagy hátralékos is.

Amennyiben lejárt esedékességű, végrehajtható tartozása van, az adó- és vámhatóság felhívhatja annak rendezésére. E felhívás jogszabály alapján nem kötelező, az adó- és vámhatóság dönti el, hogy mely esetekben él vele.

Az ügyfélkapuval rendelkező adózók részére kizárólag elektronikusan, az azzal nem rendelkező adózóknak postai úton megküldött fizetési értesítés tartalmú levél csupán egy figyelemfelhívás, melyben tartozásáról és esetleges túlfizetéseiről ad tájékoztatást, jelezve, hogy az adó- és vámhatóság foglalkozik a kialakult helyzettel és a tartozás meg nem fizetéséből akár még végrehajtási eljárás megindítása is következhet.

A levél kézhezvételét követően az adózónak lehetősége van – amennyiben erre a jogszabály lehetőséget biztosít – tartozását különböző fizetési módokon, önkéntesen megfizetni: a levélhez mellékelt készpénz-átutalási megbízás (csekk) útján, átutalással, az ügyfélszolgálatainkon elhelyezett POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel, internetes bankkártyás (VPOS) fizetéssel vagy Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül átutalással az értesítőben feltüntetett számlaszámra.

Ha az Ön megítélése szerint a rendelkezésre álló határidőben az elmaradások nem rendezhetőek, fizetési kedvezményre (részletfizetés, fizetési halasztás, mérséklés) irányuló kérelmet is előterjeszthet. A fizetési kedvezményi eljárás természetes személy – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyt is – adózó esetében illetékmentes, egyéb adózók tekintetében 10.000 forint eljárási illeték merül fel.

Ennek részletes szabályait a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) található 30.1. számú „Fizetési kedvezmények gazdálkodó szervezetek részére”, illetve 30.2. számú „Fizetési kedvezmények magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére” szóló információs füzetek, továbbá „A méltányossági jogkör gyakorlásáról” szóló 3004/2020 sz. útmutató tartalmazza.

Részletfizetés a fennálló tartozás havonkénti egyenlő részletben történő megfizetése, fizetési halasztás alatt pedig a fennálló tartozás későbbi időpontban történő, egyösszegű megfizetését kell érteni.

Gazdálkodó szervezetek esetében a kapcsolódó törvényi szabályozás kizárólag a pótlék és bírság tartozások elengedését / mérséklését teszi lehetővé, szigorú feltételek fennállása és bizonyítása mellett.

Magánszemély adózók tekintetében nem csak a pótlék és a bírság, hanem egyéb tartozás elengedésére / mérséklésére is sor kerülhet, ha az adó megfizetése az adózó és vele közös háztartásban élő hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Lehetőség van a fizetési könnyítésre vagy mérséklésre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is!

Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó vagy a képviselője az Ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel, valamint jelszóval rendelkezzen.

A „Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai” című összefoglaló a NAV honlapján szintén megtalálható. Az elektronikus bevallás benyújtására köteles adózók kizárólag elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített FAG01 (gazdálkodó szervezetek) vagy FAM01 (természetes személyek) elnevezésű űrlapon, Ügyfélkapun keresztül terjeszthetik elő a fizetési kedvezményi kérelmeiket.

Amennyiben az adózó nem köteles elektronikus bevallás benyújtására, akkor úgy is előterjesztheti a kérelmét, hogy a kitöltött űrlapot kinyomtatja és hagyományos postai úton megküldi, vagy személyesen leadja a NAV bármely ügyfélszolgálatán.

Az elektronikus kérelem részleteiről kérelemtípusonként a http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok menüben található részletes tájékoztatás.

Papíralapú kérelmet célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló nyomtatványon – adatlapon – (vagy ahhoz csatolva) benyújtani a NAV-hoz. Az adatlapok megtalálhatóak a NAV internetes honlapján a http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/adatlapok_fizkonny_20130101.html menüpontban.

Ha a Fizetési értesítőben Önt túlfizetésről tájékoztattuk, az adószámlán mutatkozó túlfizetését átvezettetheti a hátralékos adónemekre, mellyel a tartozás – az átvezetett tartozás összegéig – megfizetettnek minősül.

Az átvezetés iránt a „2017-es Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és az állami adó-és vámhatósághoz történő benyújtásával rendelkezhet.

A 2017. számú nyomtatvány papíralapon és elektronikus úton is benyújtható, továbbá az adónemek közötti átvezetés iránti kérelem az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszeren keresztül telefonos ügyintézés keretében is előterjeszthető, amennyiben rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfélazonosító-számmal.

Azon adózók, akik elektronikus bevallás benyújtására kötelesek, kizárólag az ügyfélkapun keresztül küldhetik be a nyomtatványt. A nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásához az állami adó- és vámhatóság honlapján (http://www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontban található részletes tájékoztatás.

A 2017. számú nyomtatvány elérhető ide kattintva a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) Nyomtatványkitöltő programok – Nyomtatványkitöltő programok – Egyszerű vagy Összetett keresés menüpont alatt.

Tartozásával, valamint annak rendezésével kapcsolatban személyes egyeztetésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben van lehetősége. Továbbá felvilágosítást kaphat arra vonatkozóan is, hogy Ön elektronikus úton történő teljesítésre kötelezettnek minősül-e.       

Az Ön érdeke, hogy az értesítésben megjelölt időben megfizesse a hátralékát vagy fizetési kedvezményi eljárást kezdeményezzen, mert Önnel szemben végrehajtási eljárás lefolytatására is sor kerülhet, amennyiben a hátraléka az értesítésben megjelölt időn belül nem kerül megfizetésre és fizetési kedvezményi eljárást sem kezdeményez.

Ennek különösen a gazdasági társaságok esetében lehet nagy jelentősége, hiszen az aktuális minősítéseket a 4 éven belüli végrehajtási eljárások befolyásolják, a végrehajtás ténye kizárja a megbízható adózói minősítést. A végrehajtás alatt álló adózók listája a NAV honlapján is közzétételre kerül, a végrehajtás tényét továbbá a cégjegyzék is tartalmazza

A végrehajtási eljárás minden esetben plusz költséget is jelent az adózók számára. Az 5000 Ft végrehajtási költségátalány mellett az egyes végrehajtási cselekmények (pl.: gépkocsi-, egyéb ingó-, ingatlan foglalás) további 5000 Ft végrehajtási költségminimum kiszabásával járnak.

Még nem rendelkezik Ügyfélkapuval, azonban szeretne élni az elektronikus ügyintézés nyújtotta előnyökkel? Látogasson el a NAV ügyfélszolgálatára és nyisson Ügyfélkaput, hogy adóügyeit egyszerűbben, kényelmesebben intézhesse! A néhány percig tartó regisztrációhoz mindössze személyazonosító igazolványra és érvényes e-mail címre van szükség.
[Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal]

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal az új jogszabályi követelményeknek való megfeleléshez 2020. szeptember 30. napjáig biztosított haladékot. Ezen határidő elteltét követően a legmagasabban kiszabható bírság számlánként az 500.000, Ft-ot is elérheti. Emiatt az online számlázásra kötelezettek részére egyre inkább sürgetőbbé vált az, hogy a számlázási gyakorlatukat és az adatszolgáltatás folyamatát felülvizsgálják.

A moratórium lejártához közeledve az adóhatóság fokozottan vizsgálja a kimenő számlák online adatszolgáltatását és az ugyanerről a számláról a vevő által jelentett belföldi áfaösszesítő nyilatkozatában szereplő értékeket. Eltérés esetén a felek az adóhatóság megkeresésére számíthatnak.

Annak érdekében, hogy ezen megkereséseket elkerüljük számláink folyamatos monitorozása elengedhetetlen feladattá vált. Ezen feladatunkba beletartozik annak nyomon követése, hogy minden jelentésköteles számla jelentésre került-e az adóhatóság felé, fokozottan szükséges figyelni és ellenőrizni a számlajelentéseket, az elmulasztott adatszolgáltatást pedig a hiba elhárítását követően azonnal pótolni szükséges.

Ugyanakkor a sikeres adatszolgáltatás megtörténte még nem garantálja a jogszabálynak megfelelő riportálási kötelezettség teljesítését, hiszen gyakran előfordulhat az, hogy a számla adatok tévesen kerültek rögzítésre. Ilyen lehet például, ha a teljesítési dátum helyett a számla keltét tüntetik fel, vagy érvénytelen adószámot rögzítenek, vagy nem arra a partnerre történik a jelentés, akinek kiállították a számlát.

Amikor az adóhatóság eltérést észlel, telefonon megkeresi az érintett feleket az eltérés okának tisztázása érdekében, mely megkeresés során az adóhatóság első körben a hiba kijavítására szólítja fel az érintetteket. Abban az esetben, ha ezen megkeresés egyik félnél sem jár eredménnyel, illetve az adóhatóság nem kap kielégítő választ az eltérés okáról, úgy jogkövetési vizsgálat indulhat, mely során a számla adat-szolgáltatási folyamatok feltérképezése mellett az adóhatóság szélesebb körű ellenőrzést folytat le.

Ezen jogkövetési vizsgálat lefolytatása során előtérbe kerülhet a vállalatirányítási rendszer működése, a  számlázó program zártságára vonatkozó nyilatkozat, az adatexport előállításának képessége és helyessége, a számlakép és az azt leképező xml fájl egyezősége, a számlázási folyamatok működése, a nyilvántartások jogszabályokban előírt megfelelősségének vizsgálata (pl: ÁFA analitika).

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.

Az országgyűlés 2020. július 14. napján megszavazta a Kormány által javasolt jogszabályváltozást a KATA törvény módosítása tárgyában. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a nagy cégek visszaélnek a KATA előnyös szabályaival, amellyel nemcsak az államkassza bevételét csökkentik, hanem torzítják a piaci versenyt. Ezen indoklás szerint a jövőre hatályba lépő változtatás csak a szabályokat kijátszó nagyobb cégeket fogja érinteni, előzetes számításaik szerint több, mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni (összehasonlításképpen 2020. márciusában összesen 391 ezer katást tartott nyilván a NAV).

MILYEN LÉNYEGES VÁLTOZTATÁSOK LESZNEK JANUÁRTÓL?

1. kapcsolt vállalkozásnak történő számlázás esetén plusz adó [8. § (6a) és (6b) bekezdés]
Aki katásként kapcsolt vállalkozásnak számláz, akkor 40%-os plusz adót kell fizetnie az Art. szerinti kifizetőnek (azaz annak, aki befogadja a katás számláját). Az adót a katásnak kell megfizetnie abban az esetben, ha külföldi kapcsolt vállalkozásnak számláz. Nem számít, hogy mekkora összeget számláz a katás, értékhatár nélkül 40%-os plusz adó terheli a bevételét, amelyet tehát vagy a számlát befogadó kifizető, vagy a katás köteles megfizetni.
Ezen szabály alapján, ha például van egy katás egyéni vállalkozásod és akár csak 1 forintot is beszámlázol abba a kft-be, ahol Te is tulajdonos vagy, 40%-os plusz adót kell fizetnie a kft-nek.

2. 3 millió feletti számlázás esetén plusz adó [8. § (6c) és (6d) bekezdés]
Ha a 3 millió forintot meghaladja az év elejétől összesítve a katás bevétele ugyanattól a kifizetőtől (tehát ha a katás és a kifizető egymás közötti ügyletei egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot), akkor a 3 millió forint feletti összeget 40%-os plusz adó terheli. Ezt a plusz adót is a kifizető köteles megfizetni, amely alól szintén egyetlen kivételt jelent az az eset, amikor a kifizető külföldi. Ha ugyanis külföldi kifizetőnek minősül a katás számlát befogadó fél, akkor a katás köteles a plusz adó megfizetésére.
Belföldi kifizető esetén az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Külföldi kifizető estén az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a kata törvény 8. § (6b) bekezdése alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni.

3. egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó [7. § (1a) bekezdés]
Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. Amennyiben az említett feltétel 2021. január 1-jén nem teljesül, a NAV 2021. január 1-jével az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

A PLUSZ ADÓ MEGFIZETÉSE ÉS BEVALLÁSA

A) Belföldi kifizetővel való kapcsolt vállalkozási viszony esetén:
A kifizető a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

B) Külföldi kifizetővel való kapcsolt vállalkozási viszony esetén:
A bevétel után annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet meg a katás.

C) Egy belföldi kifizetőtől származó 3 milliót meghaladó bevétel esetén:
A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

D) Egy külföldi kifizetőtől származó 3 milliót meghaladó bevétel esetén:
A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.